.jpg)
Megszűnt a papíralapú bónuszigazolás a biztosítóknál, váltásnál azonban könnyen elbukhatjuk a bónuszunkat és ráfizethetünk, ha nem figyelünk oda! Nagy a hibalehetőség idén (is) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) terén, a díjakat illetően pedig totális a bizonytalanság. Egy rossz adat miatt bárki elbukhatja a bónuszát, mert annak ellenőrzésére olyan rendszert kell használniuk a biztosítóknak, amelyben több százezer hiba lehet. Ezek összesítésére és javítására viszont pillanatnyilag csak az alkuszok jogosultak, mivel a biztosítók egymásnak nem adhatnak információkat. De pórul járhat az is, aki kapkodva, az első napon köti meg a szerződését – figyelmeztet a CLB.
Egyre nagyobb a káosz és a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, s ez hogyan befolyásolja a díjakat. Ráadásul a helyzetet csak bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók – hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter, a CLB Függet Biztosítási Alkusz online üzletág vezetője.
A tavalyhoz képest újdonság például, hogy megszűnt a papíralapú bónusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, "A0" kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. - legalább is a CLB szerint Márpedig, ha a bediktált bónusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, s az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás hosszas procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, s ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja – hivatkozik Németh egy, a napokban tartott biztosítási alkusz konferencián elhangzottakra. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, s ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint „ugorhat” a bónusz.
Ki kérhet kitől információt?
De az is a teljes kedvezmény elvesztéséhez vezethet, ha valaki az alkuszokat megkerülve vált biztosítót. A kockázatviselők ugyanis egymás elektronikus nyilvántartásából nem kérhetnek le, és nem is adhatnak ki adatokat, így nem tudhatják, hogy a konkurenciától átpártolt ügyfélnek milyen besorolása volt. A nyomtatott igazolást viszont ebben az esetben sem fogadhatja el az ügyintéző, s ekkor is előfordulhat, hogy a kockázatviselő a szerződést a nulláról, kedvezmények nélküli, vagy jóval alacsonyabb fokozatról indítja, s magasabb díjjal állítja be. Az alkuszok viszont minden velük szerződött biztosító rendszerében „kutakodhatnak”, ezért azok, akik rajtuk keresztül váltanak szolgáltatót, nem veszítik el a kedvezményüket, mert a közvetítő „átszerződéskor” is igazolja annak meglétét, s kijavíthatja a nyilvántartási hibákat is.
Pórul járhat azonban az is, aki elhamarkodja a szerződést, s az első jónak tűnő ajánlatot elfogadja. Megszűnik ugyanis az a gyakorlat, hogy a kampány-időszakban több szolgáltatóval is lehet szerződni, de a végén csak az egyiknek, a legjobb ajánlatot tevőnek kell fizetni, s gyakorlatilag ezzel érvényesíttetni a megállapodást. Idén az első szerződés az érvényes, s azon csak nagyon nehezen lehet változtatni. Nem kell sietni, s az első jó ajánlatnak elköteleződni, mert a meggondolatlan ügyfeleket csak kérvényezésre, egyedi elbírálás alapján, igen nehezen, vagy egyáltalán nem „engedik” el a biztosítók.
Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy a konkurenciaharcban a szolgáltatók sokféle kiegészítő ajánlattal és „termékkel” kecsegtetik az ügyfeleket. A „mézesmadzagok” között számtalan csábító ajánlat lesz, de érdemes ezeket is szakértőkkel összehasonlíttatni, s csak komoly megfontolás után dönteni, különösen akkor, ha átszerződés a tét.
Egyre nagyobb a káosz és a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, s ez hogyan befolyásolja a díjakat. Ráadásul a helyzetet csak bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók – hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter, a CLB Függet Biztosítási Alkusz online üzletág vezetője.
A tavalyhoz képest újdonság például, hogy megszűnt a papíralapú bónusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, "A0" kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. - legalább is a CLB szerint Márpedig, ha a bediktált bónusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, s az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás hosszas procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, s ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja – hivatkozik Németh egy, a napokban tartott biztosítási alkusz konferencián elhangzottakra. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, s ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint „ugorhat” a bónusz.
Ki kérhet kitől információt?
De az is a teljes kedvezmény elvesztéséhez vezethet, ha valaki az alkuszokat megkerülve vált biztosítót. A kockázatviselők ugyanis egymás elektronikus nyilvántartásából nem kérhetnek le, és nem is adhatnak ki adatokat, így nem tudhatják, hogy a konkurenciától átpártolt ügyfélnek milyen besorolása volt. A nyomtatott igazolást viszont ebben az esetben sem fogadhatja el az ügyintéző, s ekkor is előfordulhat, hogy a kockázatviselő a szerződést a nulláról, kedvezmények nélküli, vagy jóval alacsonyabb fokozatról indítja, s magasabb díjjal állítja be. Az alkuszok viszont minden velük szerződött biztosító rendszerében „kutakodhatnak”, ezért azok, akik rajtuk keresztül váltanak szolgáltatót, nem veszítik el a kedvezményüket, mert a közvetítő „átszerződéskor” is igazolja annak meglétét, s kijavíthatja a nyilvántartási hibákat is.
Pórul járhat azonban az is, aki elhamarkodja a szerződést, s az első jónak tűnő ajánlatot elfogadja. Megszűnik ugyanis az a gyakorlat, hogy a kampány-időszakban több szolgáltatóval is lehet szerződni, de a végén csak az egyiknek, a legjobb ajánlatot tevőnek kell fizetni, s gyakorlatilag ezzel érvényesíttetni a megállapodást. Idén az első szerződés az érvényes, s azon csak nagyon nehezen lehet változtatni. Nem kell sietni, s az első jó ajánlatnak elköteleződni, mert a meggondolatlan ügyfeleket csak kérvényezésre, egyedi elbírálás alapján, igen nehezen, vagy egyáltalán nem „engedik” el a biztosítók.
Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy a konkurenciaharcban a szolgáltatók sokféle kiegészítő ajánlattal és „termékkel” kecsegtetik az ügyfeleket. A „mézesmadzagok” között számtalan csábító ajánlat lesz, de érdemes ezeket is szakértőkkel összehasonlíttatni, s csak komoly megfontolás után dönteni, különösen akkor, ha átszerződés a tét.
Privátbankár
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
