Kifelé mutatott kommunikációjából ítélve a Jobbik egységes és jelentősebb belső vitáktól mentes párt képét mutatja. A Nézőpont elemzése azonban kilenc, a párton belül húzódó törésvonalra világít rá
Kifelé mutatott kommunikációjából ítélve a Jobbik egységes és jelentősebb belső vitáktól mentes párt képét mutatja. A mélyebb elemzés ugyanakkor kilenc olyan törésvonalra és ezekre épülő lehetséges konfliktusforrásra világít rá, ami árnyalhatja ezt a vélekedést. A Jobbikon belüli személyes jellegű, ideológiai, kommunikációs, és a tágabb értelemben vett stratégiát illető, egymást átfedő és keresztbemetsző nézeteltérések – ha rövidtávon nem is – a jövőben politikai érdekellentétekhez vezethetnek. Különösen igaz ez a leendő országgyűlési képviselőcsoport lehetséges tagjaira, ahol „régiek” és „újak” közt komoly konfliktus bontakozhat ki a szélsőjobboldali politizálás irányát illetően. Ezt jól szimbolizálja a pénteken bemutatott pénzügyminiszter-jelölt személye, Nyikos László, aki maga vallotta be, hogy az MSZMP tagja volt - tudtuk meg a Nézőpont Intézet tanulmányából, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Az elemzés első helyen Morvai Krisztina személyét említi. A Jobbik EP-képviselője és köztársasági-elnökjelöltje a párt egyik legjobban azonosítható arca, ugyanakkor formális tisztsége, sőt, párttagsága sincs.
Morvai Krisztina ugyanakkor elmondta: teljes ötéves brüsszeli mandátumát ki akarja tölteni, ami viszont a tavaly bejelentett köztársasági elnökjelöltségnek mond – formális értelemben – ellent.
A szervezeti ellentmondásnál nagyobb súlyúnak nevezhetők a programbéli különbségek, amik eredete vélhetően Morvai Krisztina liberális jogvédő múltjára vezethetők vissza.
A Freddie Mercury-díjas politikus – a párt hivatalos programjával ellentétben – például nem pártolja a halálbüntetés visszaállítását, illetve a homoszexualitás megítélésében is kódolt feszültségekre lehet számítani közte és a nála sokkal radikálisabb hangvételt megütő Szegedi Csanád között.
A szélsőjobboldali mozgalmak természetéből fakad, hogy idővel a szervezeten belül is kialakul egy törésvonal a „mérsékeltek” és a „saját szélsőségesek” között. Ennek jelei a Jobbikban is fellelhetők: a párton belül jelentős informális hatalommal bíró Novák Előd személye és politizálása várhatóan ennek a konfliktusnak a középpontjában fog állni. A Jobbik egyik szürke eminenciása csak 2009 óta alelnök, valódi befolyását ugyanakkor a szélsőjobboldali, újnyilas hangvételű kuruc.info portálnak köszönheti, ezen keresztül tud üzeneteket megfogalmazni pártjának.
A párt keretein belüli szélsőségesek terén külön szervezeti problémát jelent a kampány idejére közterületi felvonulásait felfüggesztő Magyar Gárda, amelynek időleges háttérbe vonása nem értékelhető meggyengülésként. Erre utalnak Kiss Róbert főkapitány szavai is, mely szerint „saját kezűleg fogják kirángatni az Országgyűlésből a Jobbikot, ha olyanná válik, mint a többi párt”. A Magyar Gárda már csak létszámából fakadóan is ellenőrizhetetlen szervezet, a kitörés napi hungarista rendezvényeken való részvétele pedig mutatja, hogy egyes ügyekben messze jobbra áll a Jobbik „hivatalos” irányához képest.
A Nézőpont mandátumbecslése alapján a Jobbik az országgyűlési képviselői közül jó néhányan kifejezetten magas párt- vagy más társadalmi funkciót töltöttek be az eddigiekben. Akad köztük korábbi ÁSZ alelnök, a Szerencsejáték Zrt. korábbi elnöke, régi Fideszes, SZDSZ-es, MIÉP-es, MDF-es, FKgP-s, sőt olyan is, aki korábban MSZMP tag volt.
Ötödik törésvonalként a „régiek” és „újak” konfliktusát nevezi meg a tanulmány. Egy olyan, a kispárti státust középméretté fejlesztő szervezetben, mint a Jobbik, „új” jelöltek beemelése több kódolt konfliktust is magában hordoz. Az irányítás kézbentartásához ilyenkor a központi vezetés döntése a helyi szervezet érdekeivel könnyen szembekerülhet. Ezt példázza az a számos alapszervezet is, ahol az egyéni képviselőjelölt-állítás és más nézeteltérések következtében a teljes tagság kilépett, vagy a vezetőséget zárták ki, esetleg az egész alapszervezetet feloszlatták, amiért nem értett egyet a budapesti döntéssel. Erre példa Vona Gábor pártelnök választókerülete, Gyöngyös is. Az eddig bemutatott 176 jelölt között van egykori kisgazda, MIÉP-es, Fideszes, de még SZDSZ-es is. A heterogenitást csak fokozza például a kecskeméti helyi szervezet több, pártállami múlttal rendelkező vezetőségi tagja.
A következő probléma a program kommunikációja lehet. A Jobbik eddigi retorikájához képest a választási program számos, a párt kommunikációjában erőteljesen megjelenő téma terén mutat jelentős különbséget. A dokumentumban szereplő romaintegrációs program, a Cigánymissziós Alap, a roma pedagógusképzés és –ösztöndíj például erős kontrasztot mutat például Szegedi Csanád „cigánytenyészettel” és az „állami pénzből megvalósuló cigánytámadásokkal” kapcsolatos kommunikációjával.
Morvai Krisztina a héten mentelmi jogára hivatkozva megtagadta a büntetés megfizetését egy kerékbilincselési ügyben, míg a párt programjának egyik markáns eleme a mentelmi jog eltörlése.
Szintén az inkoherenciára utal az IMF-hitellel kapcsolatos kommunikáció: míg például Vona Gábor pártelnök számos alkalommal a visszafizetés megtagadásáról beszélt, Lenhardt Balázs, a párt gazdasági vezetője nemrég azt nyilatkozta: „szó nincs” ilyen szándékról, lehetőségről. Ugyanilyen belső ellentmondás a választási ígéretek között szereplő példás büntetés kilátásba helyezése azok számára, akik kibújnának egy jogerős bírósági ítéletek végrehajtása alól, miközben a Magyar Gárdát betiltó bírósági határozat figyelmen kívül hagyásával a Jobbik pontosan ezt teszi.
Az „új erőt” kommunikáló párt, éppen annak következtében, hogy középpárttá fejlődéséhez folyamatosan új emberekkel bővült, több ponton saját önképével ellentétes ügyekbe keveredett. A bűnügyi botrány – keszthelyi Jobbik-elnök ingatlancsalással való gyanúsítása, a Magyarok Nyilaival való kapcsolat napvilágra kerülése – mellett a párt finanszírozásának kérdései sem tisztázódtak.
Utolsó problémaként a párt Fideszhez fűződő viszonyát említi a Nézőpont elemzése. Látványos, nem csak árnyalatnyi különbségek vannak a Jobbik politikusai közt a tekintetben, hogy a párt hogyan viszonyuljon a Fideszhez. Míg a hivatalos kommunikáció az utóbbi időben rendszeresen a „lappangó Fidesz-MSZP nagykoalícióról” szól, a Jobbiknak meghatározó politikusai ennél sokkal megengedőbben viszonyulnak a legnagyobb ellenzéki párthoz.
Közéjük tartozik Morvai Krisztina és de Balczó Zoltán is, utóbbi a 2009. október 23-i rendezvényen „számunkra szimpatikus arcokról” beszélt, miközben ugyanezen a fórumon Vona Gábor a Fidesszel szembeni „harcot” hangoztatta. A Nézőpont Intézet legfrissebb, március 19-21-e között készült közvélemény-kutatásából is kiderül: a Jobbik szavazóinak közel negyede (23 százaléka), ha közvetlenül választanák, Orbán Viktort szavazná meg miniszterelnöknek – ennek a nem elhanyagolható szavazórétegnek az elidegenítése nyilván ütközik a Jobbik politikai érdekeivel, azonban egy ilyen belső törés fennmaradása gyengíti a szavazók identitását - tudtuk meg a Nézőpont Intézettől.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Kifelé mutatott kommunikációjából ítélve a Jobbik egységes és jelentősebb belső vitáktól mentes párt képét mutatja. A Nézőpont elemzése azonban kilenc, a párton belül húzódó törésvonalra világít rá 
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
