Pénzügyi veszélyövezetek alakultak ki a világ több pontján annak nyomán, hogy sok befektető a piacokról való meneküléssel hozzájárul a globális romláshoz - írta a hétfői The Wall Street Journal, amely a veszélyeztetett európai országok közé sorolja Magyarországot. Az IMF nyilatkozata azért inkább csak biztatás, komoly mentőövet még nem kell dobni
Az újság szerint Kelet-Európa jelentősen eladósodott országaiban a gazdasági növekedés kéz a kézben haladt a féktelen kölcsönfelvétellel, és az import messze meghaladja az exportot. Ezek az államok emiatt nagy mértékben függenek a külföldi finanszírozási forrásoktól egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi befektetők körében maximális félelem uralkodik. Helyzetük egy kiterjedtebb pénzügyi válsággal fenyeget, amelynek hatása lehet Európa más részeire is, sötétebbé téve az amúgy is komor képet.
A The Wall Street Journal a Magyarország állapotát röviden jellemző részben kifejti: a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a GDP 5,5 százalékát, és a forint 24 százalékot veszített értékéből az utóbbi három hónapban az amerikai dollárral szemben. A magyar államkötvények kereskedelme a múlt hét végén összeomlott, amikor a vásárlók eltűntek, "ez különösen aggasztó fejlemény egy olyan ország számára, amely külföldi finanszírozási forrásoktól függ a fizetési mérleg hiányának fedezésében".
| Minden, amit a válságról tudni lehet a Privátbankáron Hitelválság 2008 |
A The Wall Street Journal rámutatott, hogy a befektetők menekülése az egész világon a növekedés drámai lassulását idézte elő. Az ennek következtében kialakult részvény- és kötvénypiaci zavarok szélesebb krízishez vezettek több országban. A szoros szövetű globális pénzügyi rendszerben a nagy és a kis országok sem tudták kikerülni a drámai visszaesés hatását.
Londoni elemzők szerint Magyarország esetében inkább "a viharvert kötvénypiac" iránti bizalomerősítés a célja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségnyújtási készséget kifejező hétfői nyilatkozatának, más térségbeli országokban azonban valóban növekszik a nagyarányú pénzügyi válság kockázata a hitelpiaci krízis terjedésével, és ezekben a gazdaságokban ténylegesen szükségessé válhat az IMF segítsége.
A Capital Economics, az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfői értékelése szerint a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora. A magyar piacok hétfői fellendülése is jó eséllyel inkább a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának, semmint a Valutaalap nyilatkozatának eredménye, áll a Capital Economics elemzésében, amely szerint az IMF-közlemény közvetlen kiváltó oka valószínűleg a magyar kötvénypiacon kialakult masszív eladási nyomás volt.
A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint "a múltbeli tékozlás árát fizeti". Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság "kikészíti a befektetőket", fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
Egyre merészebb tippek a magyar inflációról
Elbukott a piacgazdaság - máris vége a válságnak?
Napról napra romlanak az esélyeink
Egy újabb bizonyíték, hogy Magyarország sebezhető
Gyurcsány: Semmi sem érinthetetlen
Nem lesz adócsökkentés: ez Gyurcsány ajánlata
Zéró lesz a növekedésünk jövőre?
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
