Magyarország a kártyaelfogadási helyek számát tekintve teljesen leszakadt a régiótól, de egy most zárult ösztönző program eredményei azt mutatják: az igény tömeges
Sikeresnek ítéli a 2009 végén záródott kártyaelfogadási kampányt Gauder Milán, a MasterCard Europe régiós vezetője. Az első ilyen jellegű hazai kampány lezárultáról tartott budapesti sajtótájékoztatón elhangzott, a tavalyi év végéig a program keretében 3900 új üzletben tették lehetővé a kártyaelfogadást. Gauder kiemelte, a kampány nagy része a válság mélypontjára esett, ezért is volt nehéz meggyőzni a kereskedőket a program hasznosságáról, hiszen a kitűzött célt főleg nem budapesti, kisebb forgalmú helyek becsatornázásával sikerült elérni - ennek köszönhetően olyan kereskedelmi egységekben is lehet ma már kártyával fizetni, ahol eddig nem.
Gauder Milán elmondta, hogy Magyarország régiós szinten is elmaradottnak számított a kártyaelfogadási helyek számát tekintve, a 2001 és 2008 közötti 12%-os évi átlagos növekményt pedig nem értékelték megfelelő üteműnek. A cég értékelése szerint nem a kártyakibocsátás oldalán volt "teendő", hanem a kártyabefogadás oldalán. Sok vásárló még két évvel ezelőtt is bizonytalan volt abban, hogy a kisebb boltokban használhatja-e a kártyáját. A kampányt megelőző felmérés is ezt az általános tapasztalatot támasztotta alá, míg a megyeszékhelyeken akkor, 2008 elején átlag 20%-os volt az elfogadóhelyek aránya, Budapesten az az adat 45% volt. A kártyahasználók száma ezzel szemben folyamatosan növekedett 2008-ig, csak a válság hatására torpant meg ez a trend - a kártyatulajdonosok pedig egyre aktívabb kártyahasználóknak bizonyultak (Magyarországon 2007-ben következett be a trendforduló, amikor már több volt a kártyás vásárlások száma, mint a készpénzfelvételeké).
A
A bankkátyapiac többi résztvevője is megdöbbenve fogadta a magyar Országgyűlés bankközi jutalékokat szabályozó decemberi döntését. Mint ismeretes, a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak is, ami egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet.
program első részében felkeresték a kereskedőket ("megdolgozták őket"), majd segítettek banki partnert találni a szerződni kívánó feleknek (illetve kiépíteni a terminálokat), siker esetén pedig kártyahasználat-ösztönző kampánnyal segítették, hogy minél több fizetés történjen elektronikus úton. A MasterCard kezdetben 7 partnerbankkal kezdett neki a kampánynak, most 9-10 pénzintézet ajánlata közül választhatnak a kereskedők. Könnyebbséget jelenthet a kereskedőknek, hogy a magyarországi gyakorlat szerint a terminálok kiépítésének költségét vállalja a bank - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A kártyahasználat népszerűsítéséért indított kampányt a cég 2008 júliusában indította útjára, amikor is Magyarországon mindösszesen 30 ezer elfogadóhelyen lehetett bankkártyával fizetni. A Nemzeti Bank adatai szerint ez a szám egy évvel későbbre már 39 ezerre duzzadt - részben a programnak köszönhetően. A MasterCard szerint a honi kártyaelfogadási hálózat képes volt az addig megszokott 10-20% közötti "önálló" növekedésre, ami a kampánynak köszönhetően - a cég állítása szerint - most további 10-15%-kal erősödött.
A kampány eredményei között megemlítendő, hogya megnyert kereskedők 39%-a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkeznek. Így már leszámolhatunk lassan azzal a városi legendával, hogy a kisboltokban nem fogadnak el kártyát.
Összességében elmondható, hogy a vidéki nagyvárosokban és azok vonzáskörzetében nagyobb arányban nőtt az új kártyaelfogadási helyek aránya (2008-2009.), mint átlagosan az országban. Így például Győrben 113, Székesfehérváron 78, Debrecenben pedig 122 új üzlet csatlakozott a hálózathoz. A kisebb vidéki városokban is tapasztalható volt növekedés, de ennek aránya elmarad a fent említettektől.
Ha a régiós szinten vizsgáljuk az eredményeket, azt látjuk, hogy az ország észak-keleti illetve dél-nyugati részéből jelentkeztek a legtöbben a programba, de a szerződéskötések számát tekintve az észak-nyugati régió lett a nyertes. Ebből a szempontból a sajtótájékoztatón Győrt, Tatabányát és Székesfehérvárat emelték ki.
Milyenek a tapasztalatok?
A kampány lezárultával a MasterCard felmérte, hogy milyen tapasztalatokkal gyarapodtak a becsatornázott kereskedők. A kártyabevezetés főmotivációja - ezt a boltosok 56% mondta - a vevők igénye volt. A kereskedők 79%-a pedig jó döntésnek tartja azt, hogy bevezette a kártyaelfogadást, csak 7%-uk mondta egyértelműen, hogy nem volt jó ötlet - 12% a bizonytalanok aránya. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi felmérése szerint a kártyaelfogadó helyek 30%-nál profitnövekedésről számoltak be a kereskedők a terminálok kiépítése után. Ugyanakkor kérdésre válaszolva Gauder Milán elmondta, hogy még a kártyaelfogadó helyeken is általános tapasztalat az, hogy a pénzforgalom csak 10-20% történik egyelőre kártyával, a többi továbbra is készpénzben történik még.
Gauder kiemelte, a kártyás műveletek terjedése nem csak a gyors, biztonságos és kényelmes fizetést teszi lehetővé az ország több pontján, de olyan közérdekű célokat is hatékonyan szolgál, mint a szürkegazdaság fehérítése, a készpénzállomány csökkentése, nem beszélve olyan társadalmilag is hasznos alkalmazásokról, mint a tömegközlekedésben már világszerte több helyen jól működő érintésnélküli plasztiklapok, vagy szociális kártyák használata.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Magyarország a kártyaelfogadási helyek számát tekintve teljesen leszakadt a régiótól, de egy most zárult ösztönző program eredményei azt mutatják: az igény tömeges 
Az FBI jelenleg úgy véli, hogy Shamsud-Din Jabbaron kívül senki más nem vett részt az újév napján történt halálos New Orleans-i támadásban. 
