Kijózanító magyar inflációs és GDP-adatok

A fogyasztói árak az idén januárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a gazdaság csak 3,2 százalékkal bővült az utolsó negyedévben. Az elemzők alaposan mellélőttek.

2007. januárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2% volt, 2006. januárhoz viszonyítva pedig 7,8%-kal növekedtek az árak.

12 hónap alatt, 2006. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 28,4, a cukor 25,5, a liszt 22,6, a péksütemények 20,5, a száraztészta 17,9, a tojás 17,3, a kenyér 16,2, valamint a párizsi, kolbász 14,3 százalékkal drágult.

A háztartási energia átlagot meghaladó 22,7%-os áremelkedésén belül, a távfűtés ára 40,8, a vezetékes gázé 30,1 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (8,1%) esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető.

A ruházkodási cikkek (2,0%), az egyéb cikkek (2,3%), valamint a szolgáltatások (6,1%) árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés 12,8%-kal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. januárban.

Februárban 8,7, márciusban 9,5%-os inflációra számítunk, ami év végére 5,3%-ra eshet vissza, az éves átlagos inflációs 7,7% lehet.

A januári áremelkedés meghaladta még a pesszimistának tekinthető 7,7 százalékos elemzői várakozásokat is, ami elsősorban az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése okozott. Az élelmiszerárak feltehetően tovább emelkedhetnek a következő hónapokban, ismerve a sütőipar ill. más ágazatok áremelési szándékait. A januári adatokban már megjelent a távfűtés árának emelése, de még nem tartalmazza a januári gázáremelést, részben már megjelent a gyógyszerárak emelkedése, azonban a februári inflációt tovább emeli, részben megjelentek a tömegközlekedési áremelések, de a MÁV és Volán tarifaemelések még nem, ezek mellett a vizitdíj és a gyógyszerfelírási díj bekerülése az árindexbe további bizonytalansági tényezőt jelent, mivel se a súlyuk, se a bázisértékek nem ismertek.

A bruttó hazai termék (GDP) 2006-ban 3,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, tavaly az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés 3,2 százalék volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján. Az elemzők a negyedik negyedévben 3,53, az év egészében pedig 3,98 százalékos gazdasági növekedést vártak.

A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével számított GDP-növekedés 2006-ban 4 százalék, az utolsó negyedévre 3,4 százalék volt 12 havi összehasonlításban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2006 negyedik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a GDP.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006 harmadik negyedévében 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével a növekedési ütem 3,9 százalék volt.

A GDP 2005 IV. negyedévében 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva; az év egészében a gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalék volt. A naptári hatást figyelembe véve 4,3 százalék volt 2005-ben a GDP-növekedés.

Az utolsó negyedévben 3,3 százalékos volt az euróövezeti GDP-növekedés
Kivesézte a magyar konvergenciacélokat Brüsszel