Lelassult, de nem fordult vissza a tágabb értelemben vett Kelet-Európa reformfolyamata a 2008-2009-es időszak súlyos pénzügyi válsága közepette, és a térségben lezajlott idei kormányváltások után is jórészt megmaradt a reformlendület - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentésében. Nagy átalakulásokra - a válság kitörése előtti állapotokhoz képest - azonban így sem számítanak a szakértők

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2009) című 238 oldalas elemzésből - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország, Észtországgal holtversenyben, továbbra is vezeti az egész mezőnyt.

A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, általános infrastrukturális reform) Magyarország nyolcban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt.

Tele vagyunk jó osztályzatokkal

Devizahitelek: árfolyamfüggetlen törlesztőt javasol az EBRD

Az infrastrukturális átalakulás kategóriájában az EBRD működési térségében csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik. Észtország, amelynek osztályzati átlaga Magyarországéhoz hasonló, e kategóriában 3 plusszal szerepel. Magyarország három kategóriára - kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer - 4 pluszt kapott.

Az EBRD által az osztályzatokhoz fűzött metodikai magyarázat szerint a 4 plusz besorolás a fejlett ipari piacgazdaságok színvonalát jelenti.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete szerint a magyar gazdaság nemzetközi tőkepiaci környezete jelentősen javult. A bank kiemeli, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére köthető hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) felára a márciusi 630 bázispont körüli szintekről októberre 200 bázispont környékére szűkült, és a forint is visszanyerte a 2008 októbere óta elszenvedett árfolyamveszteségek zömét.

A magyar állam egyre jobb adós

A piaci hangulat azonban "törékeny", és az adósságfolyamatok fenntarthatóságának megítélése erősen függ a finanszírozási kondíciók kilátásától. Ezért Magyarországnak 2010-ben további kiadáscsökkentésekre lehet szüksége - áll a jelentésben, amely szerint ugyanakkor "még mindig nagyon magas" a magyar adószint.

Az idei Transition Report a térség egészének elmúlt évéről megállapítja: jóllehet a működési területhez tartozó országokban "drámaian" zuhant a gazdasági teljesítmény, a banki és a valuta-összeomlásokat - eltérően a korábbi feltörekvő piaci válságoktól - eddig jórészt sikerült elkerülni. Ennek okai között említi az EBRD-jelentés, hogy a térségi bankszektorok viszonylag jó állapotban voltak a krízis kitörésének idején, és néhány kivételtől - például Lettországtól, Oroszországtól, Ukrajnától - eltekintve a nettó tőkeáramlásokban csak enyhe fordulat történt a korábbi válságokkal összehasonlítva.

A bank számításai szerint a mostani pénzügyi válság tetőpontján, 2008 utolsó és 2009 első negyedévében átlagosan 6,5 százalékkal esett éves összevetésben az átalakuló térség gazdasági kibocsátása - a balti országcsoporté az átlagon belül ugyanakkor 12,5 százalékkal zuhant -, ami nagyjából azonos az 1997-es ázsiai fizetési válság idején tapasztalt ottani visszaeséssel.

Európai kormányfők: döcögős növekedés várható

A felzárkózó Európa gazdaságaiból ugyanakkor mérsékelt, a hazai össztermékhez (GDP) mérve átlagosan 1 százaléknyi volt a nettó tőkekivonás a vizsgált két negyedévben, jóllehet az ázsiai válság két legrosszabb negyedéve alatt az abból a térségből kivont tőke a helyi GDP-érték 4,5 százalékát tette ki - áll az EBRD hétfőn közzétett éves elemzésében.

A bank kiemeli, hogy a kelet-európai valuták sem szenvedtek el tartós árfolyam-szabadesést, nem úgy, mint az ázsiai valuták a múlt évtized válsága során.

A kelet-európai bankrendszerek is jobban bírták a megpróbáltatást. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatait idézve az EBRD azt írta: még a két legsúlyosabban érintett bankrendszer, a lett és az ukrán által igényelt likviditáspótlás sem haladta meg a két ország éves GDP-értékének 6,75, illetve 7,50 százalékát; annak idején Indonézia hazai össztermékének 17 százalékát, Thaiföld éves GDP-értékének pedig a 22 százalékát emésztette fel a bankok újratőkésítése.

Az EBRD a jelenlegi pénzügyi válság által az átalakulási folyamatra gyakorolt általános hatásokról azt állapította meg a jelentésben, hogy a térségi reformfolyamat lelassult ugyan, de - az 1998-as oroszországi fizetési válság időszakával ellentétben - ezúttal nincs jele a reformok komoly mértékű visszafordításnak. Az idén lezajlott kelet-európai kormányváltások elemzése azt mutatja, hogy az új kormányok reformorientációja megmaradt, sőt a folyamat inkább még kedvezett is a reformpárti erőknek.

Az EBRD szerint ez azt tükrözi, hogy 1998 óta érettebbé vált az átalakuló térség gazdasági és politikai intézményrendszere, az országcsoport regionális és globális intézményi integrációja azóta elmélyült, és sikeresebbnek bizonyult a válságkezelés is, amely ezúttal elejét vette a banki összeomlásoknak és a magas inflációnak. A Transition Report szerzői azonban úgy vélekednek, hogy a mostani helyzetben jelentősebb, új reformkezdeményezések is valószínűtlennek tűnnek a bank működési térségében.

Újra ott vagyunk az adósságpiacon!
Már nem annyira rizikós hitelt adni nekünk
Orbán: nekünk kell elhárítani a vészhelyzetet
Nyugdíj és jövedelem a tudatlanság csapdájában
Hiánycél: már az IMF is látja a kockázatokat
A középosztályt is elérte a válság
Eljön a mi időnk: a jövő bankjai értünk dolgoznak?

MTI, Privátbankár