Kinek jó az erős forint?

Általános ökölszabályként mindenki számára ismert, hogy a hazai fizetőeszköz erősödése – más folyamatokat nem számítva – azoknak kedvez, akik devizában fizetik beszerzéseiket, tehát például terméket vagy alapanyagot importálnak, és emellett bevételük hazai pénznemben keletkezik. Következésképpen az ellenkező oldalon azok állnak, akik termékeiket exportpiacon értékesítik és költségeik pedig hazai valutában keletkeznek. A Budapesti Értéktőzsdén erre a legjobb példák a gyógyszercégek: mind az Egis, mind a Richter számára alapjában véve rossz, ha a forint erősödik azokkal a devizákkal szemben, amelyek piacain termékeiket értékesítik - írja a KBC közleménye.

Ennél a valós folyamatok általában összetettebbek, és mindig szükséges végignézni azt is, hogy milyen egyéb feltételek módosítják ezt a gyorsmérleget. Lehetséges, hogy valamilyen természetes módon, egyszerű eszközökkel ellensúlyozza az árfolyam-alakulás kockázatát az adott cég, de nem ritka, hogy kifinomult eszközökkel, alkalmi, vagy folyamatos, dinamikus pénzpiaci műveletekkel fedezi pénzáramlását.

A védekezés elsődleges formája, ha a működésünkből adódó kockázattal ellentétes kitettséget vállalunk fel a finanszírozás terén. Ezt az úgynevezett természetes hedge műveletet választja például a Richter, vagy a Mol, melyek hiteleiket a számukra kritikus devizákban veszik fel, így a Richter euróban (mintegy 150 millió euró értékben), a Mol pedig dollárban. A hitelek törlesztései és átértékelései kedvezőbben alakulnak, ha tartósan erős a forint, és ez némileg ellensúlyozza, hogy a bevételi oldalon csökkennek a számok. „Persze sosem egyeztethető össze ezzel a módszerrel egy az egyben a két oldal” – mondja Császár Péter, a KBC elemzője. Ráadásul éppen ezek az iparágak támaszkodnak nagymértékben vegyipari alapanyagokra, melyek maguk is tőzsdei termékek, a devizákhoz hasonlóan volatilis áralakulással. „A szabályt erősítő kivétel az Egis, mely hedge-eli a dollárt, ugyanakkor azzal, hogy az orosz exportpiacán rubel-elszámolásra tért át, tovább csökkentette a dollárral szembeni nettó kitettségét, ami így 25 százalékról mérséklődött 13 százalékra.” – meséli Pálffy Gergely, a KBC részvénypiaci elemzője.

Noha a fedezeti ügyletek sokkal szofisztikáltabbak a bevételeket azonos devizában jegyzett hitelekkel szembeállító finanszírozási politikánál, a pénzpiaci műveleteknek is megvan a maguk veszélye. Érdemes visszaemlékezni a Rába 2008-as fiaskójára, mikor a jól kialakított fedezeti stratégiába belerondított a világválság, elapasztva a bevételi oldalt, és ezzel erősen elbillentve a mérleget a fedezeti ügyleteken elszenvedett veszteségek irányába. Noha az árfolyamok kedveztek a Rábának, az értékesített mennyiség visszaesése révén mégis összességében veszteséget kellett elkönyvelni a valós bevételeket messze meghaladó arányú fedezeti műveleteken.

A rossz emlékű műveletek óta a járműipari cég sokkal óvatosabb: a 60 százalékos exportkitettséget (mely részint euró, részint dollár elszámolású) inkább a hitelek révén fedezi, és sokkal kisebb pozíciókat vállal határidőkből és opciókból. „Ez azonban azt jelenti, hogy a jelenlegi erősödésben – mely az ökölszabálynak megfelelően nem kedvez az exportőr Rábának – a vállalat nem biztos, hogy megfelelő mértékben védve van a kockázatok ellen.” – vélekedik Császár Péter.

A Magyar Telekom is aktívan védekezik az árfolyamkockázat ellen: kamatláb swapokkal kezeli eurós kitettségét, ugyanakkor ezzel nem tud teljes fedezetet teremteni, amennyiben balkáni érdekeltségeinek árbevétele forintban kisebb lesz az erősödés miatt.

Összességében elmondható, hogy a forint erősödése csak akkor fejt ki számottevő hatást, ha néhány napnál, vagy hétnél tovább marad fent a tendencia. Mindazonáltal – figyelmeztetnek a KBC elemzői – az erősödés hatásainak megítélésében szerepet játszik az is, hogy milyen árfolyamszinteken történik meg. Az OTP esetében például alapjában véve nem kedvező a forint erősödése, hiszen ezzel az ügyfelei devizában meglévő hiteleinek összértéke csökken, ezzel zsugorodik mérlegfőösszege, és az ezeken nyerhető kamatbevétel is. Ugyanakkor jelen helyzetben mégis inkább jótékony hatást fejt ki az erősödő forint, hiszen csökkenti a nem fizető ügyfelek miatti céltartalékok és leírások várható mértékét, azaz valós bevételekben akár még hozhat is a konyhára, a KBC elemzői szerint. „A frankkal szembeni forintárfolyam olyan kritikus szintek közelébe került, ahol már tömeges ügyfélbedőléseket vizionáltak a szakértők, az innen való elmozdulás megnyugvást hoz mind az ügyfeleknek, mind nekünk” – mondja Császár Péter. Hasonló a helyzet az FHB esetében, ahol a devizás hitelek aránya nem tér el számottevően.

Az OTP esetéhez némileg hasonlít a Mol viszonya az erős forinthoz: a Mol elsősorban a dollár-elszámolású olajpiacnak van kitéve, így a forinterősödés nem kedvez neki. Azonban az elmúlt időszakban folyamatosan rekordokat döntő benzinárak a fogyasztást is csökkentették, és ha itt némi enyhülést hoz az erős forint, akkor valójában ez jót tesz a Molnak, a forgalom bővülésén keresztül. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy az erős forint kedvezőtlen hatása elenyésző lesz a magas kitermelői árrések pozitív hatásához viszonyítva.

Említést érdemelnek még mindazon cégek - fogalmaz a  közlemény, melyek beruházásaikhoz import gépeket és alapanyagokat használnak, hiszen ezekhez olcsóbban juthatnak hozzá. Ilyenek a tőzsdén nagy kedvenc E-Star és a PannErgy, melyek költségoldalon nyernek az erősödő forinton, és mivel a lej jelenleg együtt mozog a forinttal, ezért ottani bevételeiknél nem képződik árfolyamveszteség. Fontos különbség azonban, hogy a PannErgy műanyagipari érdekeltségének eurós exportpiaci kitettsége ellensúlyozza a cégnél a kedvező hatást.