
Ezzel párhuzamosan lezajlott az állami tulajdonban lévő bankok és az általuk kiszolgált vállalati hitelfelvevők átszervezése és privatizálása, valamint a bankrendszer megnyitása a magán és külföldi vállalkozások előtt.
A régió bankszektorának túlnyomó többségét külföldi tulajdonban álló pénzintézetek birtokolják, amelyek összehasonlítási alapul is szolgálnak a belföldi tulajdonosok kezében lévő pénzintézetek számára. Az uniós csatlakozás nyomán számos délkelet-európai országban megerősödött a jogbiztonság és a politikai rendszer stabilitása.
Az Erste szakértői elemzésükben azt állítják, hogy számos amerikai és nyugat-európai piaci szereplőtől eltérően a délkelet-európai bankok semmiféle kitettséggel nem rendelkeznek sem a másodlagos jelzálogpiacra, sem az ezzel összefüggő befektetésekre vonatkozóan, tehát semmiféle veszteségleírást nem kellett végrehajtaniuk.
A finanszírozási oldalon azonban a válság érzékenyen érintette az euró likviditását. Például, a három hónapos Euribor kamatláb a 2007 év elejei 3,725 százalékról 63 bázispontot emelkedve 4,355 százalékra nőtt mostanáig, de december során még 100 bázispontnál nagyobb különbség is előfordult. Ez azt jelenti, hogy a forrásköltségek emelkedése problémaként jelentkezett az elmúlt hónapok során, így nehezebb ésszerű áron fenntartani a növekedés mértékét.
"Megvizsgáltuk a különböző bankpiacokon a hiteleknek a betétekhez viszonyított arányát, majd felosztottuk őket biztonságosan és kevésbé biztonságosan finanszírozott piacokra" – mondta Günter Hohberger, az Erste Bank Csoport pénzintézeti elemzője. "Az összegzés alapján 2006-ban a délkelet-európai bankszektorok finanszírozási minősége széles skálán mozgott, az albániai 61 százalékos hitel/betét aránytól egészen a Horvátországban és Szerbiában mért 108, illetve 107 százalékos értékig" - húzta alá az elemző.
Az elemzés szerint - a hitelezésben tapasztalt növekedést megvizsgálva - a román és a bolgár hitelpiac bővülése lenyűgöző, hiszen az előbbi év/év alapon 64 százalékos növekedést, az utóbbi pedig 67 százalékos bővülést produkált. A növekedés oroszlánrészét Romániában a lakossági hitelek tették ki (83 százalék év/év alapon), Bulgáriában pedig a vállalati hitelállomány bővült 77 százalékkal az előző évhez viszonyítva.
"A hitelállomány növekedése azonban nem járt együtt az eszközállomány expanziójával, így a hiteleknek a betétekhez viszonyított aránya mindkét országban jelentősen megnőtt. A hitelállomány erőteljes bővülésének okát a devizahitelezés több mint 80 százalékos erősödése jelentette, amely a helyi devizákhoz képest olcsó euró- és svájci frank hitelek nyomán alakult ki” – tette hozzá Günter Hohberger.
Az elmúlt hónapokban Románia a figyelem középpontjába került magas folyó fizetési mérleg hiánya és ennek a bankszektorra gyakorolt hatásai miatt. A deficittel kapcsolatban az Erste Bank elemzői kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, amely szerint a helyzet valóban súlyos, de nem annyira, mint amilyen komolynak első pillantásra látszik. A deficit szerkezete szilárdnak tűnik: a működőtőke-beáramlás és a külföldön dolgozó munkaerő átutalásai táplálják a csökkenő belföldi fogyasztás mellett.
Számos kelet-közép-európai országban a hitelek alacsony fokú térhódítása szolgál alapul a hitelállomány erőteljes bővüléséhez. A legtöbb vizsgált országban a hitelállomány növekedésének fő motorját a jelzálogalapú és a fogyasztási hitelek jelentik, amit csökkenő munkanélküliség és az egy főre eső GDP növekedése táplál.
Az Erste Bank elemzői szerint a betétállomány viszonylag magas szinten áll például Csehországban, Horvátországban és más feltörekvő országokban, de még mindig sok pénzt tartanak az emberek a "párnákban". A bankokba vetett bizalom erősödésével párhuzamosan a pénzintézetek kiszorítják a "malacperselyeket" a háztartásokból – jósolják az Erste elemzői.
Miért tart itt az ország?
K&H Bank: 36,5 milliárd nyereség
Bankközi jutalék: versenyellenes a megállapodás?
Bank-biztosítás a takarékszövetkezeteknél is
Nyáron fellélegezhetnek a bankok (hanganyag)
MTI