Henry Kissinger híres kérdésére az Unió most választ adhat. A tagállamok rövidesen elnököt választanak a közösség élére, aki határozottan képviselheti az EU külpolitikáját.
Az Európai Unió rövidesen elnököt választ a közösség élére, aki a tervek szerint végre egy személyben, határozottan képviselheti a tagállamok közös külpolitikáját a Fehér Házban, a Kremlben és szerte a világon. Az új hivatal választ adhat Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter híres kérdésére is: "Kit tárcsázzak, ha Európával akarok beszélni?"
A 27 tagállam ebben a hónapban kezd tárgyalásokat az Európai Tanács elnökének személyéről. Rendkívül fontos, hogy kire esik majd a választás, mert a döntés évtizedekre meghatározhatja a közösség arculatát.
Az Európai Unió eddig csak a bizottság élére nevezett ki elnököt, ám a közösség éppen ratifikáció alatt álló reformszerződése létrehozta az uniós elnöki posztot. Az új hivatalt betöltő személyt a tervek szerint összetett feladatkörrel fogják felruházni: amellett, hogy alapvető küldetése lesz az unió közös hangjának képviselete a világban, olyan technikai jellegű feladatokat is el kell majd látnia, mint az elnöklés a kormányfői tanácskozásokon. Egyelőre nem világos, melyik szerepkör kap majd nagyobb hangsúlyt: a csúcstalálkozók napirendjének előkészítése és a szervezet működéséhez szükséges technikai feltételek biztosítása, vagy pedig a közös álláspont képviselete és érvényesítése - írta elemzésében a Newsweek című hetilap.
Amennyiben ez utóbbinak lesz nagyobb szerepe, a jövőbeli "európai külügyminiszternek" rendkívül nehéz dolga lesz a 27 tagállam gyakran eltérő, sőt egymással versengő álláspontjainak összehangolásában. Elég csak az euroatlantisták és az Amerika-ellenesek közti, hosszú évtizedekre visszanyúló ellentétre gondolni, vagy arra, hogy Berlin és Varsó lényegében háromszáz éve képtelen közös álláspontot kialakítani Oroszországgal kapcsolatos ügyekben.
Ám az EU konstrukciójában éppen az a zseniális, hogy a gépezet szép lassan megoldást tud találni a világ más térségeiben teljesen megoldhatatlannak látszó feladatokra is: például az eurózóna kialakítására vagy a munkaerő szabad áramlásának bevezetésére. A héten pedig az uniós szakminiszterek megállapodásra jutottak az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról.
Jelenlegi és egykori európai miniszterelnökök máris sorban állnak az unió elnöki tisztségének betöltésére. A várhatóan 2009 nyarától aktív poszt aspiránsainak listáját az európai konzervatív körökben nagy népszerűségnek örvendő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő vezeti. A "bonviván" Juncker az Európai Egyesült Államok föderalista álmának egyik utolsó meghatározó képviselője. Ám elképzelhető, hogy az új generációs, az EU-t inkább az államok konföderációjának irányába terelő európai vezetők megvétózzák Juncker megválasztását. Fő érvük vele szemben az, hogy a luxemburgi politikus túl sok hatalmat akarna Brüsszelre ruházni a nemzetállamok rovására.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, aki hazájában a következő választásokon nem számíthat túl nagy sikerre, ugyancsak szívesen betöltené az uniós elnöki posztot. A dán jelölt vonzerejét azonban némileg visszavetheti, hogy koalíciójában részt vesz néhány erőteljesen bevándorlás-ellenes politikus.
Valéry Giscard d´Estaing volt francia kormányfő, az EU-alkotmány első tervezetének kidolgozója feltehetően szintén nem utasítaná el az új uniós hivatalt. Nemrég egy interjúban az EU-elnökségről beszélve kifejtette, melyek véleménye szerint az alapvető elvárások az új poszt betöltőjével szemben - és lényegében a saját szakmai önéletrajzát vázolta fel...
Brüsszelben felmerült José Manuel Barroso bizottsági elnök neve is. Amennyiben ő lenne a befutó, helyét a találgatások szerint Juncker vagy Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár vehetné át a közösség végrehajtó szervének élén.
Nicolas Sarkozy francia elnök - többek nagy meglepetésére - fölvetette Tony Blair nevét is a lehetséges elnökjelöltek között. A volt brit kormányfő személye valószínűleg elfogadható kompromisszum lenne a döntéshozók számára, ám közel sem biztos, hogy maga is akarja az állást. Blair minden jel szerint élvezi a közel-keleti kvartettben betöltött közvetítői tevékenységét. Emiatt kétséges, hogy ezt a küldetését könnyen feladná az uniós elnök - egyelőre még nem is konkretizált - szerepének betöltéséért.
A soros féléves EU-elnökséget a jelenlegi rendszerben júliusban átvevő Franciaország számára komoly kihívás, hogy megtalálja a megfelelő jelöltet, akinek kinevezését a jövő júniusban megválasztandó Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Ha Sarkozy nem jár sikerrel, és olyan elnök kerül az EU élére, aki nem tudja majd sikerrel hallatni Európa hangját a nemzetközi színtéren, az nemcsak személy szerint a francia elnöknek lesz kellemetlen, de sokat árthat a közösség globális és belső megítélésének is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Henry Kissinger híres kérdésére az Unió most választ adhat. A tagállamok rövidesen elnököt választanak a közösség élére, aki határozottan képviselheti az EU külpolitikáját. .jpg)
.jpg)
Nehéz idők idején is. 
