.jpg)
Magyarország gazdasági növekedése a legalacsonyabb volt az Európai Unió 27 tagállama közül 2007-ben, az infláció viszont az egyik legmagasabb - érvelt a Fidesz alelnöke, aki idézte a Wall Street Journalt, amely szerint Magyarország Európa beteg embere.
Veres János reagálásban elmondta: a konvergencia program sikeres volt, hiszen az államháztartási hiány a tervezettnél is jobban, a GDP 5,5 százalékára mérséklődött 2007-ben és a folyó fizetési mérleg hiánya is a GDP 5 százalékára zsugorodott.
Az újonnan csatlakozó EU-s tagországok között az 5 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal nem az utolsók között vagyunk és ez érvényes a 6,7 százalékos, márciusi harmonizált fogyasztói árindexre is - tette hozzá.
Veres János hangsúlyozta, hogy aki változást akar, annak meg kell mondania: az államháztartás jelenlegi 13.559 milliárd forintos kiadásából, konkrétan melyik területéből kíván elvenni. A felrajzolt ábrából kiderült, hogy a kiadások 61 százalékát a jóléti kiadások, 13 százalékát az állam működési kiadásai, 8,2 százalékát a kamatkiadások teszik ki.
"A március 9-ei népszavazás miatt ugyanakkor időlegesen 150-200 bázisponttal emelkedtek az állampapírpiaci hozamok, így 2008-ban néhány tízmilliárd forinttal, jövőre pedig akár 100 milliárd forinttal emelkedhetnek az államadósság kamatkiadásai" - jelezte a jelenlegi pénzügyminiszter.
A jelenlegi kormányzás válságáról beszélt Stumpf István, aki szerint ez a politikai elit, és kiemelten a kormányzó elit válságából adódik. A Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere erős, aktív állam vízióját rajzolta fel, amelyben a közszolgálat eszményeinek megőrzése és a köztisztviselői ethosz fenntartása nélkülözhetetlen. Új politikára, új közmegegyezésre van szükség, amelyhez új választás kell - jelentette ki Stumpf István.
A 2006-ban bevezetett konvergencia programról szakmai közmegegyezés volt - mondta Draskovics Tibor. A volt pénzügyminiszter szerint, aki jelenleg az igazságügyi és rendészeti tárcát vezeti, megkerülhetetlen a nyugdíjreform, a nyugdíjkorhatár felemelése.
Bokros: Kárba veszett tíz év
Bokros Lajos szerint annak érdekében, hogy a következő évtized már ne bizonyuljon elvesztegetettnek az ország számára, egy-egy reformkérdésben sürgősen politikai megegyezésre van szükséges.
A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora és vezérigazgatója a konferencián megerősítette, hogy az államháztartási reformra elsősorban a közszolgáltatások színvonalának romlása miatt van szükség. Megmagyarázhatatlan a szakadék a magán- és az állami szektor által nyújtott szolgáltatások minősége között - mondta. További indokként, a gazdasági növekedés fékjeként említette a korántsem egyenlő esélyű hozzáférést ezekhez a szolgáltatásokhoz, illetve a munkaerő egyenlőtlen fejlődését. Miközben nő a foglalkoztathatatlanok száma, egyes területeken munkaerőhiány van - mondta.
Bokros Lajos lesújtó véleményének adott hangot a társadalmi szolidaritás gyengülését illetően is. Mint mondta: az nem igazi szolidaritás, hogy a nyugdíjasok megszavazzák az egyetemistáknak, hogy ne legyen tandíj, illetve a vizitdíj esetében fordítva.
A felsőoktatást illetően a munkaerőpiaci igények figyelembe vételét és valódi felsőoktatási reformot sürgetett. Ez Bokros Lajos szerint azt eredményezné, hogy az egyetemek számát a felére kellene csökkenteni, az így megmaradó mintegy 40 egyetemre pedig kemény követelmények mellett az erős versenyt vállalva, a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelően lehessen bejutni. Javasolta továbbá, hogy az alapképzés önköltséges legyen, rászorultsági alapon 15 százalékos mentességgel.
A nyugdíjreformról szólva a szigorúan egyéni számlás változat mellett érvelt, ami mint mondta, jelentősen erősíti az öngondoskodást, az egyéni érdekeltséget, ösztönzi a szerződéses megtakarításokat, a hosszú távú befektetéseket, a tőkepiacot. Hangsúlyozta: el kellene fogadni, hogy a nyugdíj nem a szociális ellátás része, nem jár alanyi jogon.
Az egészségügyet a rendszerváltás leggyengébb láncszemének nevezte a volt pénzügyminiszter, aki úgy gondolja: nem lehet verseny a szolgáltatók között, ha a finanszírozók között nincs. A strukturális feszültséget véleménye szerint csak úgy lehet enyhíteni, ha van, aki a laikus beteg mellé lép tudással és tőkével; ez pedig csak a többségi, magántulajdonú biztosító lehet, nem az állami "vízfej". Csak a verseny tudja erősíteni a beteg strukturálisan gyenge pozícióját, a szolgáltatók ennek hiányában soha nem fognak érdemben versengeni a betegek kegyeiért, és nem lesz késztetés sem a minőség javítására - fűzte hozzá.
Az egészségbiztosítási pénztárakról a parlament által elfogadott törvény éppen azért rossz - fejtette ki -, mert csak kisebbségi, alárendelt helyzetbe engedi be a magántulajdont.
Bokros Lajos szerint van kiút a népszavazás utáni helyzetből, de helyre kell állítani a befizetéseknél a szolidaritást. Javaslata szerint minden 18 év feletti állampolgár fizessen fix járulékot, ez fedezze most a tb, majd a reform után a többségi tulajdonú magánbiztosítók szolgáltatásait. Szólt elmaradt reformokról is, ide sorolva a közteherviselés reformját, ezen belül a minimálbér adómentességének megszüntetését, az adóék csökkentését és kisimítását, valamint háromkulcsos 10-20-30 százalékos szja bevezetését.
Sürgető a közigazgatási és az önkormányzat, a munkaerőpiaci, valamint a szociális háló reformja is, de az egyik legfontosabbnak, hitelességet helyreállítónak nevezte a képviselők és választások reformját.
Egyszerűbb, átláthatóbb adórendszert!
Esély sincs arra, hogy Magyarország versenyképessége javuljon a régióban, ha az adó- és járulékcentralizáció a mai 40 százalékról nem csökken 30 százalék körüli szintre, mint Szlovákiában - mondta Békesi László volt pénzügyminiszter. A magyarországi GDP jelenleg 28 ezer milliárd forint, ebből az állam által központosított összeg 15 ezer milliárd, adóból és járulékokból 11,5 ezer milliárd forint folyik be, ez a GDP 40 százaléka - vezette le a számítást Békesi László.
A volt pénzügyminiszter szerint, ha a gazdaságpolitika abból indul ki, hogy a mozgástér határozza meg az adóváltoztatások, illetve az adóreform mértékét, akkor soha sem fog történni semmi. Az adóstruktúra jelentős átalakítására van szükség, a személyi jövedelemadó és a profitadó csökkentésére, a végső fogyasztást terhelő és a vagyoni típusú adók növelésére - tette hozzá Békesi László.
Miért kell 3200 önkormányzatot, 19 megyét, Budapesten 23 önkormányzatot fenntartani, és miért kell három évig gyest illetve gyedet fizetni egy olyan országban, ahol a foglalkoztatási arány 55 százalék körül van? - tette fel a kérdést a volt pénzügyminiszter.
A külföldi befektetők szempontjai között a negyedik-ötödik helyen szerepelnek az adómértékek - jelezte Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst and Young adószakértője megkerülhetetlennek nevezte a 200 milliárd forintot jelentő, négy százalékos társasági különadó megszüntetését, ha a tőkevonzó képességet javítani kívánja a kormányzat. Vámosi-Nagy az adórendszeren belüli átcsoportosítást, illetve a jövedéki adó megemelését, az eva illetve az ekho megszüntetését javasolta.
Nincs realitása most egy adóreformnak - jelentette ki Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint adóreformhoz akkor lehet hozzáfogni, ha a gazdaság növekvő szakaszba kerül és van esély a kiadások csökkentésére. Az elemző azonban a jelenlegi helyzetben is lát lehetőséget egyszerűbb, könnyen átlátható és ellenőrizhetőbb adórendszer kialakítására.
Az adózással kapcsolatos szemlélet változtatása nélkül nincs esély jobb adórendszer kialakítására - mondta Fekete István. A Joint Venture Szövetség elnöke szerint ezt mutatja az is, hogy ma egy társaságban az a legelismertebb személyiség, aki a legtöbb adót tudja megtakarítani. Véleménye szerint ha sikerülne konszenzusra jutni abban a kérdésben, hogy mit finanszírozzon az állam a beszedett adóból, akkor talán az adófizetési morál is javulna. Adófizetés ügyében szinte lehetetlen konszenzusra jutni, az adót ugyanis nem lehet közmegegyezéses alapon fizetni - reagált a felvetésre Békesi László.
2050-re dupla ennyit kell termelni
OECD: van még remény Magyarországnak (hanganyag)
Dráguló élet: 6,7 százalékos a márciusi infláció
"Történelmi mélyponton Magyarország"
Varga Mihály: nem a népszavazás miatt lettek rosszabbak a kilátások (hanganyag)
MTI