A táblázatban kizárólag a 2008. január 1. napján nyilvántartásban lévő és az év folyamán a nyilvántartásból törlésre nem került nyilvános befektetési alapok adatai szerepelnek. A számításokhoz használt költség adatokat – melyek az alapok auditált éves beszámolóiból származnak – a befektetési alapkezelő társaságok bocsátották a Felügyelet rendelkezésére.
A TER mutató számítása kapcsán az alapokat terhelő költségek közé azok a működési költségek tartoznak, melyek az alapok tájékoztatóiban és kezelési szabályzataiban kerülnek bemutatásra. Ilyen költségek pl.: alapkezelési díj, alapra terhelt forgalmazási díj, letétkezelési díj, alapkezelő sikerdíja, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak, stb.
A teljes költség hányados (Total Expense Ratio – TER) számítására a 2004/384/EC ajánlás alapján került sor. A kalkulációt az érintett intézményektől bekért adatszolgáltatás alapján végezték el. |
A teljes költség hányados számítása az alábbiak szerint történt meg:
Az alapot terhelő összes költség csökkentve
- értékpapír alapok esetében: az értékpapírok kereskedési költségeivel
- ingatlan alapok esetében: értékcsökkenéssel illetve a továbbszámlázott közüzemi díjakkal,
A befektetési alapok ABC sorrendben szerepelnek a táblázatban, a sorrend semmilyen preferenciát nem hordoz az egyes alapok hozamára vagy kockázatára vonatkozóan. |
Az egyes befektetési alapokra vonatkozó adatok a PSZÁF honlapjáról letölthető táblázatban tekinthetőek meg - link >>
Az alábbi táblázat a nyilvános befektetési alapok minimum, átlagos és maximum TER mutató értékeit tartalmazza, alap fajtánként és befektetési politika szerinti bontásban:
A teljes költség hányadosokat (TER-mutatók) megvizsgálva megállapítható, hogy az alacsonyabb (1,5% alatti) költséghányadú alapok közé jellemzően a pénzpiaci, a likviditási, a kötvény típusú és a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok tartoznak. A garantált alapok nagyobb része esetében a költséghányad ugyancsak alacsonynak (1,5 % alatti) tekinthető, azonban ezen alapok esetében az indulás évéhez kapcsolódnak a magasabb költségek, ezért a már 2008. év előtt kibocsátott alapok költségei alacsonyabb értéket mutatnak. Az 1,5%-nál nagyobb költséghányadú alapok közé főként részvénytúlsúlyos, a tiszta részvény, illetve az ingatlan alapok tartoznak.
Az alapfajták tekintetében az alapok alapja az átlagnál jelentősen kisebb, az ingatlanalap – az ingatlanok megvásárlása, működtetése során felmerült többletköltségek pl.: illeték, ügyvédi díj, biztosítási díj stb. - az átlagnál jelentősen nagyobb TER mutatóval rendelkezik, a többi alapfajta TER mutatója nem tér el jelentős mértékben az átlagos értéktől. A befektetési alapok TER mutatója földrajzi kitettség szerinti megosztás tekintetében (hazai és a külföldi) nem mutat szignifikáns különbséget.
A táblázatban csak a befektetési alapokat közvetlenül terhelő költségek kerültek bemutatásra. A befektetési jegyek tulajdonosait a befektetési jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik, mely költségek típusa és nagysága a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként - még ugyanazon alap esetében is - eltérő lehet (e tételek összesített értéke több ezer forintot is
elérhet évente), a befektetőnek a befektetési stratégiájának a megválasztásánál ezekre a költségekre is figyelemmel kell lennie - olvasható a PSZÁF közleményében.
A befalapok kamatcsökkentésért kiáltanak
Lassú feltámadás: hogyan halásszunk a zavarosban?
Látványosan csökkent a tőkekivonás
Adómentes szépségek: a legbiztosabb befektetés?
Hogyan lehet több pénzem? Extrém lehetőségek
Privátbankár