A kitöltők a politikai élet besározottságát szinte maximális mértékűnek ítélték (10-es skálán 9-es), azonban véleményük szerint a gazdasági élet sem mutat sokkal pozitívabb képet (10-es skálán 8-as) Megítélésük szerint nem pusztán arról van szó, hogy egyes pénzéhes emberek szeretnének minél nagyobb mértékű „bevételre” szert tenni, hanem szinte mindent áthat a probléma.
A következő kérdésben nincs kifejtve, hogy a „legmagasabb szint” alatt mire is gondoltak a kutatás készítői, de nem lehet kétséges, hogy a választ adók a politikai és a gazdasági elitre egyaránt gondoltak válaszaikban. Alig 2 százaléknyi azoknak a válaszoknak az aránya, amely szerint a legfelsőbb szinteket a korrupció nem érinti, azaz itt is visszaköszön az a már korábban is bizonyított állítás, hogy korrupciómentességről sehol, semmilyen szinten nem beszélhetünk.
Lobbizás és korrupció
A lobbizás és a korrupció bizonyos szövegkörnyezetben gyakran szinonimaként jelentkező fogalompár. Annak ellenére így van ez, hogy a lobbizás nemzetközileg is elfogadott tevékenység, ugyanis „A lobbizás a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés.” Nem véletlenül tették fel a következő kérdést a felmérésben - tudta meg munkatársunk az eredményeket ismertető konferencián.
A választ adók több mint egyharmada szerint a két fogalom mögött meghúzódó tevékenységek közötti összefüggés, összefonódás egyértelmű; azok csak együttesen léteznek. Viszonylag sokan vannak (14%) az ingadozók, akik nem tudnak egyértelmű állásfoglalást mondani e kérdésben. Esetükben az információhiány és a fogalmak tisztázatlan tartalma egyaránt előfordulhat. A résztvevők fele viszont nem lát összefüggést, azaz hisz abban, hogy a lobbizás korrupció nélkül is sikeres lehet.
Lehet-e versenyképes egy vállalkozás, ha tiszta marad?
A korrupció és a versenyképesség összefüggéseit boncolgató kérdésre adott válaszok erősen megoszlanak. Az „igen” választ adó 29% (tehát akik szerint korrupció nélkül is lehet versenyképes egy vállalkozás) összetétele különösen érdekes: 30 százalékuk cégtulajdonos, 42 százalékuk felsővezető, 35 százalékuk középvezető. Tehát e kör képviselői vélhetően a saját szervezetüket „tisztának” érzik.
A pesszimista választ adó 56 százalékos többségének megoszlása az alábbi: 57 százalékuk cégtulajdonos, a felsővezetőket 47% képviseli, éppúgy, mint a középvezetőket. Az ingadózók között a legtöbben a középvezetők vannak e körből (18%), míg a cégtulajdonosok 13 százaléka, a felsővezetők 11 százaléka bizonytalan. A legpesszimistábbak (vagy legrealistábbak?) tehát a cégtulajdonosak.
Egy kis korrupcióra mindig készen állunk
A Volánbusz kapcsán jöttek a kenőpénzek
10 év: 756 korrupciós bűncselekmény volt évente
A válság miatt visszafordult a fehéredés
Lovász Márton
Privátbankár