Tizenegy ország kapott "közepes" értékelést, míg 21 állam - köztük Magyarország is - alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért - áll a kutatásról kiadott sajtóanyagban, melyben Alexa Noémit, a TI magyarországi szervezetének vezetőjét is idézik.
Szerinte valós politikai elkötelezettségre van szükség a korrupció visszaszorításához Magyarországon. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.
Magyarországon idén 24, korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult. |
A Magyarországra vonatkozó megállapításokból Alexa Noémi azt emelte ki, hogy többnyire a megfelelő jogszabályok és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupcióellenes harc esélyeit. Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak, és ha a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények - tette hozzá a magyarországi szervezet vezetője.
A világ leggazdagabb exportőrállamait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) korrupcióellenes egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a "házon belüli" korrupció ellen. Az egyezményhez, amely elsősorban a nagy nemzetközi tranzakciók során elkövetett visszaélésekre fókuszál, tavaly csatlakozott Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság is. A nemzetközi szervezet célja, hogy Kína, India és Oroszország is aláírja az egyezményt.
Bajnai: a pártkasszánál kezdődik a korrupció
Megnézik, miből telik egyeseknek Bentley-re
Szlovákiában lecsapnak a korrupcióra
Megérte fenyegetőzni a vagyonosodási vizsgálatokkal
Majd a válság elbánik a magyar korrupcióval?
Látjuk a korrupciót, de mélyen hallgatunk róla
MTI