Közlése szerint annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet a cseh államfő felvetése nyomán elfogadtak, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták. "A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus erőt és jóakaratot tanúsított" - fogalmazott Reinfeldt.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt közölte, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság.
Bajnai Gordon az EU-csúcstalálkozó első ülésnapjának végén kiemelte: "sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs".
Bajnai szerint a Lisszaboni Szerződést elsőként ratifikáló Magyarország "megnyugvással és örömmel fogadja, hogy sikerült tisztázni a szerződéssel kapcsolatos félreértéseket és aggályokat, így a ratifikációs folyamat lezárulhat, a szerződés pedig a közeli jövőben életbe léphet".
Az Európai Tanács eszerint magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.
Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit - olvasható a közleményben.
Bajnai megfogalmazása szerint Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni. "A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi Charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják" - áll a tájékoztatásban.
A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. Ez szerinte minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja, és egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt.
Orbán: amit Klaus művel, az zsarolás
Bajnai nemet mondott az Uniónak
Bajnai: elfogadhatatlan a kivételezés Lisszabon kapcsán
Fisher Klaus mellett: Csehország felmetést akar
MTI