A szakember kifejtette, hogy az európai bankoknak elsősorban a részvényeseiktől kell tőkéhez jutniuk, és utolsó lehetőségként, ha előbbi módszerrel nem járnak sikerrel, egy kollektív mechanizmus is elfogadható, amely állami intervenciót is tartalmazhat. Lagarde arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézeteknek el kell szigetelniük kereskedelmi banki tevékenységüket a befektetési működésüktől.
Az IMF első embere továbbá elmondta, hogy a szervezetnek nincs szüksége többletforrásokra annak érdekében, hogy megsegítse a bajba jutott országokat és úgy látja, hogy az IMF jelenleg megfelelő eszközökkel rendelkezik.
Korábban Christine Lagarde arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF forrásai kevésnek bizonyulhatnak abban az esetben, ha az euróövezeti válság tovább mélyül. Médiaértesülések szerint fejlődő piaci tagállamok felvetették a szervezet kapacitásainak bővítését a G20-as államok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hétvégi találkozóján.
A Financial Times korábbi értesülései szerint nagy felzárkózó térségi országok keresik a módját annak, hogy miként tudnának gyorsan pénzt juttatni a IMF-nek az euróövezeti szuverén adósságválság elleni küzdelemhez. A londoni napilap értesülései szerint a részletek még kidolgozásra várnak, de az így befolyó pótlólagos tőkét olyan IMF-hitelkeretek finanszírozására lehetne felhasználni, amelyek célja a görögországi válság spanyolországi és olaszországi átterjedésének megakadályozása, vagy az európai bankok feltőkésítése. Részletek>>
Többen hangsúlyozták ugyanakkor, hogy e kérdés nem képezné részét egy átfogó euróövezeti mentőcsomagnak, amelyről már ezen a héten döntés születhet az Európai Tanács vasárnapi ülésén. Tájékoztatásuk szerint a kérdésben nincs egyetértés és a tárgyalási folyamat még nagyon az elején jár.
MTI, Privátbankár