A vizsgálatból kiderül az is, hogy az új építésű lakások tulajdonosainak nagy többsége, 70 százaléka átlagosan 3-5 éve költözött jelenlegi lakásába, amelynek elkészültére átlagosan 7,5 hónapot várt.
A válaszadók 30 százaléka első önálló otthonát rendezte be a lakóparkban, az összes megkérdezett 45 százaléka panellakásból, 30 százalékuk téglaépítésű társasházból, míg 25 százalékuk családi házból jött.
A költözésben sokszor játszott fontos szerepet az, hogy lakásbérlet helyett inkább saját lakás törlesztése mellett döntöttek (38 százalék). Hasonlóan erős motivációt jelentett a panellakások minőségi cseréje, a gazdaságos fenntarthatóság, a környezetváltás (például belvárosból zöldövezetbe), illetve a családi állapot változása: családalapítás, gyermekek születése, stb.
A válaszadók fele biztos abban, hogy a következő 5-10 évben is az adott lakóparkban szeretne lakni, mihamarabbi költözésen csak 20 százalékuk gondolkodik. Minden 100 tulajdonosból 55 gondolja úgy, hogy a lakás értéke nőni fog ez idő alatt, de aki rövidebb időre tervez, az is számol évente minimum 5 százalékos árnövekedéssel.
A problémák sorában első helyen a nagy lakólétszám áll, mivel a közös ügyek emiatt sokszor nehézkesen intézhetők. A válaszadók egy része nehezményezte, hogy új otthona messzebb esik a belvárostól. Összesítve, a lakók a tízes listán 7-esre értékelték új építésű lakóparki otthonaikat.
Itt a nagy lehetőség: százezreket spórolhatunk
Olcsók a magyar házak a románoknak
Zöldkártya nélkül ne is álmodjon lakástámogatásról
Már nem csak az ablakcsere a sláger
MTI