Később, amikor már egyes európai pénzintézetek is bajba kerültek, akkor a nemzeti bankmentés került előtérbe, de mind a mai napig nincs az uniónak egységes válságkezelő stratégiája, holott például a nemzetközi kereskedelem válságjelenségeit csak átfogóan lehetne kezelni - mutatott rá.
Inotai András kiemelte: a világgazdaságban a nemzetközi kereskedelem, mint motor leállt, és úgy néz ki, hogy ez a motor egyhamar nem is indul be. A világméretű külső kereslet átlagosan 30 százalékkal esett vissza, de például Németország kereskedelme 35 százalékkal, Japáné 50 százalékkal zuhant. Ismertette: A külső kereslet nem csak arányaiban, de volumenében is nagy mértékben visszaesett, ami jelentősen hat a világméretű munkaerő-helyzetre is. Napjainkban az a jellemző, hogy az úgynevezett vendég- , vagy vándormunkásokat sorra küldik haza az egyes államokból, igaz ez a gazdagabb közel-keleti országokra, de olyan uniós tagállamokra is, mint Spanyolország. Ezeknek a dolgozóknak a munkából kikerülése, illetve a hazaáramlása súlyos gondokat okoz az anyaországok folyó fizetési mérlegében is, mivel a vendégmunkások családjuknak történő pénzátutalásai jelentős összegeket tettek ki az anyaországok folyó mérlegében.
A VKI igazgatója szerint regionális válságkezelés is alig-alig van a világban, egyedüli pozitív példakán az ASEAN-országok, illetve Japán, Kína és Dél-Korea összefogását emelte ki, mely ázsiai államok együttesen egy 120 milliárd dolláros alapot hoztak létre bankmentésre és válságkezelésre, ami például szolgálhatna az európai uniós tagállamoknak is. Inotai András elmondta: az Európai Unió államaiban a következő években az egyik legnagyobb gondot a magas költségvetési hiány fogja okozni. Az eurozóna tagállamaiban már az idén a maastrichti kritériumot kétszer, sőt háromszor is meg fogja haladni néhány országban a GDP-hez mért magas hiány. Az államháztartási deficitet tekintve talán két kivétel lesz: Ausztria és Finnország fogja betartani a 3 százalékos maastrichti deficit-előírást.
Simai Mihály akadémikus úgy vélte, a magyar gazdaságpolitika sikere, hogy a magyarországi bankok "eddig talpon maradtak" a válságban, az azonban kétségtelen, hogy a gazdaságpolitika nem mérte fel megfelelően a nemzetközi, illetve a belső kereslet hatásait. A VKI kutatásai szerint a pénzügyi-gazdasági világválság vesztesei világméretekben is a pénzügyi szektorhoz tartozó nagy konglomerátumok és a globális autóipari cégek, nyertesei pedig azok a világcégek, amelyek jelentős készpénztartalékokkal rendelkeznek, közöttük is elsősorban a jelentős kereskedelmi üzletláncok.
Simai Mihály elmondta: a transznacionális vállalatok mind a pénzügyi szférát, mind a feldolgozóipart tekintve úgy próbálnak reagálni a válságjelenségekre, hogy megpróbálják szétdarabolni a cégeket és a nagyobb vállalatokat kisebb méretű egységekben kívánják tovább működtetni.
Az akadémikus elmondta: az autóipart tekintve eddig csupán a dél-koreai érdekeltségű cégek nem sínylették meg a világválságot. Az autóiparban kétfajta átszervezés megy végbe: az egyik a Ford, a másik a Toyota modellje. A Ford igyekszik a globális vállalat szerkezetét úgy átalakítani, hogy az kisebb egységekben működjön tovább, míg a Toyota azzal próbálja túlélni a válságot, hogy úgynevezett hibridautókat dob piacra, az addigi benzin alapú kocsikat hidrogén, illetve más meghajtású motorral vegyesen üzemelteti.
Meglett a bénultság eredménye: leminősítettek
Levették a napirendről az adótörvényeket
Gyurcsány: tisztességes embert ajánlunk
A piacot nem érdekli Bajnai
Sorra dőlhetnek be a kormányok a régióban
MTI