Letelik a 7 év: májustól bárki kaphat német fizetést

Tavasztól szabad a pálya a német nyelvterületen, május elsején - uniós csatlakozásunk hetedik évfordulóján - ugyanis végleg és teljesen megnyílik Ausztria és Németország munkaerőpiaca a 2004-ben csatlakozott tagállamok dolgozói előtt is

A két régi EU-ország vezetői a bővítéskor féltették saját dolgozóikat és munkaerőpiacukat - elsősorban a bérdömpinghatás miatt - a cseh, az észt, a lett, a lengyel, a litván, a szlovák, a szlovén és a magyar munkavállalók rohamától, ezért csak korlátozásokkal engedélyezték külföldiek foglalkoztatását. Ez akkoriban heves vitákat szült, hiszen az Európai Unió legfontosabb intézményei közé tartozik a munkaerő szabad áramlása, ráadásul több olyan esetet is lehet találni, amely során a tagállamok jól jártak a liberalizációval.

A tiltakozások süket fülekre találtak, a nehezítések maradtak, maximálisan megengedett időtartamuk pedig hét év volt, ami 2011. május 1-én jár le, ekkortól tehát nem gördíthetnek további akadályokat a “keleti hordák” elé. (A 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia persze 2013 végéig még marad a kispadon, bár a nemrég bevezetett könnyített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgársággal a magyar származású , ezen országokban élő állampolgárok e téren is jól járhatnak.)

A tiltás feloldása a gyakorlatban annyit jelent, hogy májustól mindenféle előzetes engedélyezés, utánajárás nélkül, a német illetve osztrák állampolgárokkal megegyező módon vállalhatunk munkát az országokban.

Jelenleg munkavállalási engedély kell

Németországban jelenleg még csak akkor adnak magyar dolgozni vágyónak munkavállalási engedélyt, ha az nem érinti hátrányosan a német munkaerőpiacot, vagyis nincs helyi munkaerő (ezt úgynevezett elsőbbségi vizsgálattal kell igazolni), illetve az új munkavállaló foglalkoztatása nem húzza le a bérszínvonalat. Vízum és tartózkodási engedély az uniós csatlakozásunk óta nem kell.

Felsőfokú végzettséggel vagy összehasonlítható kvalifikációval rendelkező szakmunkaerők foglalkoztatásához egyébként már 2009 óta nem végeznek elsőbbségi vizsgálatot - tájékoztatott a magyarországi német nagykövetség. E csoport közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező tagjai ily módon akadálytalanul hozzáférhetnek a német munkaerőpiachoz.

Sem a Külügyminisztérium, sem a független szakemberek nem számítanak komolyabb népvándorlás beindulására a könnyítések után, álláspontjuk szerint eddig sem tornyosultak elháríthatatlan akadályok azok előtt, akik tényleg dolgozni indultak a német nyelvterületre. Ezen a véleményen van Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős tagja is, a politikus egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott, hogy “semmilyen zavarra nem számít”. A magyar biztos visszautasította a szakszervezetek félelmeit is, miszerint a szabad munkavállalás bérdömpinget eredményez: utalt arra, hogy Közép-Kelet-Európában a bérek lassan, de biztosan közelítenek a nyugatiakhoz.

A munkavállaláshoz nem szükséges ugyanakkor Németországban megszerzett felsőfokú végzettség. A bérdömping elkerülése céljából mindazonáltal megvizsgálják a jövőben is, hogy a külföldiek legalább a német munkavállalóknak megfelelő fizetést kapjanak.

Az európai uniós munkavállalási engedélyeket (Arbeitsgenehmigung-EU) a munkaügyi hivatalok (Agentur für Arbeit) állítják ki. Az európai uniós munkavállalási engedély alapvetően egy éves időtartamra adható, és azt a munka megkezdése előtt be kell szerezni. Általában olyan foglalkoztatásokra, amelyeknek nem előfeltétele a minősített szakképzettség, nem adják meg ezt az engedélyt.

A liberalizáció Németországban mintegy 100-140 ezer új munkavállaló érkezését jelentheti évente, az ottani munkaügyi hivatal becslései szerint ennyien próbálnak majd szerencsét az országban a kelet- és közép-európai uniós tagállamokból a korlátozások feloldását követően. Szakértők szerint erre a vérfrissítésre nagy szükség is van. Egy nemrég megjelent tanulmányból ugyanis kiderül, hogy 2015-től összesen ennél jóval több, nagyjából félmillió új dolgozó kellene évente ahhoz, hogy a beáramlás ellensúlyozni tudja a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (vagyis az elöregedést), s elejét vehessék a növekedés, az innovációs teljesítmény és a versenyképesség katasztrofális zuhanásának.

Tavaly egyébként minden eddigi rekordot megdöntött a foglalkoztatás Németországban: 40,48 millióan voltak állásban, 212 ezerrel, azaz 0,5 százalékkal többen, mint a válságos 2009-es évben. Elemzők arra számítanak, hogy a kedvező tendencia az idén folytatódik, és a foglalkoztatottak száma elérheti a 40,8 milliót.

Ausztriában is kell a segítség

Ausztriában húszezernél nem több kelet-közép-európai munkavállaló érkezésére lehet számítani a korlátozások megszűnése után - vélte korábban az osztrák szociális miniszter.

Rudolf Hundstorfer szerint az országnak „rendezett bevándorlásra” van szüksége ahhoz, hogy megakadályozhassa a társadalom elöregedését. Az eddigi intézkedések, vagyis a nyugdíjkorhatár megemelése és a nők foglalkoztatásának elősegítése ugyanis nem bizonyultak elegendőnek.

Az osztrák foglalkoztatási szolgálat (Arbeitmarktservice – AMS) adatai szerint Burgenlandban a 13 ezer engedéllyel foglalkoztatott külföldiből jelenleg 8700 a magyar állampolgár (az összes foglalkoztatott 93 ezer körül van a tartományban). A Magyarországról érkezők többsége ingázó, vagyis az egyik országban élnek, a másikban dolgoznak. A két tagállam külön egyezményt írt alá a határ menti ingázókról. Jelenleg osztrák oldalon az AMS, Magyarországon pedig a megyei munkaügyi központok koordinálják a munkavállalást. Ennek értelmében csak az dolgozhat a szomszédos országban, akinek az állandó lakhelye valamelyik határ melletti településen van, még nem töltötte be a negyvenet és büntetlen előéletű.

A kétoldalú egyezmény mellett Ausztriában 65 hiányszakmában könnyített feltételekkel helyezkedhetnek el a magyar szakemberek. Sok fizikai munkásnak – például lakatosoknak, esztergályosoknak, ácsoknak, kőműveseknek, villanyszerelőknek – vált így könnyebbé a külföldi elhelyezkedés. Mellettük többek között még a biztosítási közvetítők, különböző technikusok, az anyagvizsgálók vagy a bérszámfejtők is szerepelnek a listában.

Nem érzi a válságot a munkaerőpiac

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (European Employment Services, EURES) jelenleg csaknem ugyanannyi ausztriai betöltetlen állást tart számon – 40 ezernél is többet –, mint 2008 őszén, a gazdasági válság kitörése előtt. A legtöbb ajánlatban műszaki és vendéglátós szakembereket keresnek.

Az ajánlatok között közel 1700 szakácsot, 2300 pincért keresnek, de az építőipari, illetve a fém- és gépipari szakemberek is rengeteg állásból válogathatnak (előbbiek 2500, utóbbiak 3300 közül). Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több városba (Stams, Henndorf, Steyr) toboroz szakembereket, jelenleg bútorasztalosokra vadásznak, akik 1300 eurós (körülbelül 370 ezer forintos) fizetést kaphatnak egy hónapra.

A diplomásokat kevesebb munkáltató szólítja meg az EURES-en keresztül, összesen 160 mérnököt, 155 informatikust keresnek, ám némileg meglepő módon a pedagógiai és gazdasági végzettségűek is száznál több lehetőség között böngészhetnek.

Ennyiért érdemes

Az osztrák és német, illetve a magyar átlagbérek között nagyságrendi különbség van, a nyelvet jól ismerőknek érdemes megfontolni akár az ingázást is. A diplomás német pályakezdők bruttó 2500-3000 eurót (680-810 ezer forint) keresnek, bár hozzá kell tenni, hogy Németországon belül a keleti országrészeknek még mindig nagy, mintegy 30 százalékos a lemaradása, illetve hogy a kis testvér, vagyis Ausztria bérszínvonala némiképp alacsonyabbnak tűnik a németeknél megszokottnál. A teljes átlag (tehát nem csak a diplomásokat és nem csak a pályakezdőket figyelembe véve) 2304 euró (625 ezer forint).

Kicsit azért más

Bár a tiltások feloldásával lehetőségek tárháza nyílik meg a szerencsét próbálni vágyók előtt, érdemes észben tartani, hogy a német nyelvterületen merőben más a munka világa, mint itthon. Az álláskereső portálokon található élménybeszámolók szerint Ausztriában és Németországban alapvető elvárás a munkaadók részéről, hogy a dolgozók száz százalékosan alávessék magukat munkahelyüknek, s hogy egyfajta tulajdonosi szemléletet vallva minden idejüket – persze a munkaidő elég tág keretein belül – és energiájukat a vállalatnak szenteljék. Az is természetesnek mondható, hogy német nyelvterületen lévő munkahelyeken (tehát nem a külföldön működő német vagy osztrák multiknál) a munka nyelve egyértelműen a német, még multikulturális közegben is. Elvárás tehát a nyelv megfelelő ismerete, illetve mielőbbi elsajátítása. A főnöknek, felettesnek mindig igaza van, a kritizálást nem szokták meg, ezért nem is viselik jól.

Privátbankár - Fokasz Oresztész