Magyar geológusok bányákban, vagy meddő szénhidrogén-kutakban helyeznék el az üvegházhatást okozó gázt.
Az intézet négy éve foglalkozik a széndioxid föld alatti elhelyezésének lehetőségeivel. Magyarország azonban már évtizedekkel ezelőtt, a világon az elsők között alkalmazta a széndioxidot segédanyagként a szénhidrogének, a földgáz és kőolaj kitermeléséhez - mondta az MTI-nek Fancsik Tamás, az ELGI igazgatója.
"A föld alá pumpálták a széndioxidot, amely kiszorította a szénhidrogént. Ennek kettős haszna volt, hiszen egyrészt kitermelték az ásványi anyagokat, másrészt elnyelődött a széndioxid" - hangsúlyozta a szakember.
Szavai szerint az alapelv ily módon már nagyon régen létezik, most a globális felmelegedés és nem utolsó sorban az ENSZ által a közelmúltban nyilvánosságra hozott klímaváltozási jelentés kapcsán tűzték napirendre.
"Felvetődött, hogy ne kis mennyiségekben, a bányászathoz kapcsolódóan lehessen a széndioxidot elnyeletni, hanem vizsgáljuk meg, hogy világviszonylatban mennyi helyezhető el a föld alatt, s ennek milyen környezetvédelmi kockázatai vannak" - tette hozzá Fancsik Tamás.
A szakember szerint az ipari folyamatok során - az acélművekben, kőolaj-finomítókban - keletkezett széndioxidot, amely jelenleg a szabadon távozik a légkörbe, zárt rendszerben kellene átalakítani.
Bár egy ilyen új technológia meghonosítása nagyon komoly, milliárdos beruházást igényel, amely önmagában egyetlen vállalatnak sem érné meg, az emisszió-kereskedelemmel, vagyis a cégek számára kiosztott széndioxid-kibocsátási kvóták adás-vételével ebben is érdekeltté válhatnak a vállalatok - jegyezte meg Fancsik Tamás. A széndioxid földalatti tárolásához szükséges technológiát az tehetné rentábilissá, hogy az így fel nem használt kvótát a cég eladhatná, s megspórolhatná a pénzbüntetést is, amelyet a kvóta túllépése esetén kell fizetnie - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, hogy az Európai Unió a bírságolás szigorítását tervezi: a kvótán felül kibocsátott minden egyes tonna káros gáz után 100 eurós bírságot kellene fizetniük a cégeknek. "Ez óriási többletköltséget jelent belátható időn belül a kibocsátóknak" - mondta Fancsik Tamás.
A szakember megjegyezte: a széndioxid föld alatti tárolásának persze vannak kockázatai és vitatható pontjai is. Igazi megoldást egy olyan ipari technológiaváltás jelentene, amely környezetbarát módszerekkel helyettesítené a széndioxidot termelő folyamatokat - hangsúlyozta.
"Ez rövid távon azonban aligha valósul meg, addig pedig erre az elementáris mennyiségű széndioxidra valamilyen választ kell adni nemzetközi szinten, s Magyarországon is. Ezért a széndioxid föld alatti elhelyezése egy nagyon jó stratégiai irányt jelent" - vélekedett Fancsik Tamás, az ELGI igazgatója.
25 millió dollárt kap, ha kivonja a szén-dioxidot a levegőből
Fokozódik a klíma-háború: ki a felelős?
Valaki hazudik: klímacsata Amerikában
A Kárpát-medencét jobban érinti a klímaváltozás
A végeredmény hivatalossá vált.
