Magyar pénzügyi kultúra: miből fog megélni, aki elveszíti a munkáját?

Az MNB és a Pénziránytű Alapítvány részben nemzetközi (OECD) módszertan alapján folytatott közös alapkutatásának fókuszában a hazai pénzügyi kultúra állt. Az eredményeket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: a magyar lakosság továbbra is tájékozatlan a pénzügyek terén. A megkérdezettek több mint fele semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, a legtöbben egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust sem lennének képesek átvészelni

Dr. Simon András kommunikációs igazgató bevezetőjében elmondta: meglehetősen lehangoló a helyzet a pénzügyi kultúra területén. A lakosság a nemzetközi tendenciáknak megfelelően egyre több pénzügyi szolgáltatáshoz fér hozzá, a hitelfelvétel, az eladósodottság szintje növekedett. Ezzel azonban nem párosult a pénzügyi kultúra fejlődése: az emberek anélkül próbálnak eligazodni az egyre összetettebb pénzügyi világban, hogy az alapvető ismeretekkel, kockázatokkal tisztában lennének. Simon szerint kétféle magatartásforma jellemző a magyarokra: vagy túlvállalják magukat, a lehetőségeikhez képest túl nagy terheket és kockázatokat vállalnak, vagy épp a másik végletet választják, azaz a régi, konzervatív eszközöktől nem hajlandóak elmozdulni, mert nem ismerik a lehetőségeket.

Ha az ügyfelek tudatosak, a választásukban megfontoltak, az a pénzügyi szférát innovációra, egyre jobb ajánlatok összeállítására kényszeríti. Az így keletkező versenyhelyzet nyertesei maguk a fogyasztók lehetnek. A tudatos, jól informált, a kockázatokat ismerő ügyfélkör a bankok számára kiszámíthatóbb környezetet jelent, ami a jegybank tevékenységének egy fontos célja, egyben alapfeladata - mondta el a kommunikációs igazgató.

Dr. Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke a kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyar háztartásoknak mindössze egyharmada készít családi költségvetést. A pénzügyi termékek ismertsége általában meglehetősen magas, ezzel szemben azok aránya, akik az ismert pénzügyi termékekkel valóban rendelkeznek is, lényegesen alacsonyabb. Az alapvető pénzügyi terméknek tekinthető folyószámlával például a megkérdezetteknek csak 69 százaléka rendelkezik, biztosítása csak minden második válaszadónak van.

Hallott-e már a következő pénzügyi termékekről, igénybe vette-e őket az elmúlt két évben, illetve rendelkezik-e velük jelenleg? (Forrás: MNB)

A válaszadók 37 százaléka több szolgáltató ajánlatainak előzetes összehasonlítása alapján hozta meg döntését, nagyjából ugyanennyien azonban semmilyen előzetes összevetést sem végeznek a termékeket, szolgáltatókat illetően, ami továbbra is a lakosság pénzügyekkel szembeni passzív, távolságtartó magatartásának tudható be.

A megkérdezettek elsősorban közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóknál próbálnak információkat szerezni, illetve a rokonok, barátok, ismerősök véleményére is nagy arányban alapoznak a választásnál. Az internetről mindössze 5 százaléknyian szereznek be információkat a döntéshez.

A megélhetési gondokkal kapcsolatban Várhegyi Éva elmondta: a válaszadók több mint harmada szembesült azzal az elmúlt 1 évben, hogy jövedelme nem fedezte megélhetési költségeit. Ez nagyobbrészt az egyedülállóknál, a 21-50 éveseknél, az alacsony végzettségűeknél, a nagycsaládoknál, a községekben élőknél fordult elő. Ezzel szemben ritkábban adtak számot anyagi problémákról az özvegyek, a legfiatalabbak, a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, a diákok, a magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, a gyermekkel rendelkezők, a 2 fős háztartások és a nagyobb városokban élők.

Az érintett válaszadók elsősorban (67%) kiadásaik csökkentésével reagáltak az ilyen élethelyzetekre, 18 százalék pluszmunkát próbált vállalni, 19 százalék baráti/családi kölcsönből próbált boldogulni, 17 százalékuk viszont a számlák befizetésének elhalasztására kényszerült.

Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során? (Forrás: MNB)

A megkérdezettek több mint fele semmilyen megtakarítással nem rendelkezik - mondta el a szakértő, így amennyiben elvesztenék munkahelyüket, az tragikus helyzetet teremtene számukra. A kutatás szerint pénzügyi vészhelyzet esetén a válaszadók közel egyharmada 1-3 hónapot tudna átvészelni pénzügyi tartalékaiból. A válaszadók kétharmada (63%) egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust (ami jellemzősen 3-6 hónap) sem lenne képes átvészelni, ami jól mutatja, hogy mennyire sérülékenynek érzi magát a magyar lakosság.

A megtakarítással rendelkezők több mint fele folyószámlán, egy része megtakarítási számlán tartja megtakarításait. A teljes lakosság 9 százaléka otthon tartja a megspórolt pénzét - ez főleg a legfiatalabbakra és a legidősebbekre jellemző.

Ha Ön elvesztené fő jövedelemforrását, mennyi ideig lenne képes tovább fedezni megélhetési költségeit hitel felvétele vagy elköltözés nélkül? (Forrás: MNB)

A kutatás célja a pénzügyi kultúra szintjére vonatkozó nemzetközi adatbázis létrehozása, melynek segítségével a háztartások pénzügyi műveltségének szintje nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá válhat. Összesen 20 ország vesz részt az OECD felkérése alapján a kutatásban, a nemzetközi eredmények 2011. IV. negyedévében várhatóak.

Az OECD-módszertan alapján végzett kutatás kiegészült egy országspecifikus résszel is, melynek keretében azt kívánták meghatározni, az aktuális helyzet alapján hol vannak jelentős hiányosságok, mely területekre érdemes a jegybanknak a jövőben fókuszálni a továbbiakban. Ennek kapcsán Szalay György, az MNB pénzügyi kultúra központjának vezetője elmondta: a pénzügyi, gazdasági témákban a megkérdezettek 31 százaléka napi szinten, 36 százaléka heti szinten tájékozódik. Azok között, akik egyáltalán nem törődnek a témakörrel, magas a legfiatalabbak aránya - hívta fel a figyelmet a szakember. A válaszadók mindazonáltal igen kritikusak saját tájékozottságukat illetően: közel 40 százalékuk úgy ítéli meg, hogy alig, vagy egyáltalán nem tájékozott a pénzügyi-gazdasági témákban.

A legalapvetőbb dolgokkal (folyószámla, átutalás, készpénzbefizetés, -felvétel) 15 százalék nincs tisztában, ők jellemzően a legidősebb korosztály tagjai. A fizetési forgalomban továbbra is jelentős, 77 százalék a papíralapú megbízások aránya (ebbe a sárga csekkek forgalma is beleértendő). Az interneten benyújtott fizetési megbízások aránya mindössze 15 százalék.

A megkérdezettek 67 százaléka rendelkezik bankkártyával. Kétharmaduk teljes mértékben megbízik a bankkártyák biztonságában, 15 százalék azonban teljesen bizalmatlan ezzel a készpénzhelyettesítővel szemben - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szalay György elmondta: bár az eredmények esetenként kifejezetten lesújtóak, a témában végzett korábbi kutatások alapján azért több területen is érzékelhető javulás a magyar lakosság pénzügyi ismereteit illetően.

Privátbankár - Gáspár András