
„A betegség terjedésének módja megváltozott, de ez nem járt különösebb genetikai módosulással” – mondta el a kutatás vezetője, Kristin Harper. „Ez számunkra azért fontos információ, mert azt bizonyítja, az újfajta terjedési módok meglehetősen gyorsan képesek kifejlődni a betegségek esetén. Hasznos ismeret ez manapság, amikor például a madárinfluenza emberről emberre terjedő változata miatt aggódunk.”
A szifilisz ma már meglehetősen egyszerűen kezelhető és gyógyítható, rendszerint antibiotikumokkal, penicillinnel. Teljesen felszámolni azonban mindeddig képtelenek voltak a tudósok.
Hosszú ideje folyik a vita arról, hogyan került egyáltalán Európába a szifilisz, ahol aztán hosszú évszázadokon keresztül keserítette meg az emberek életét. Egyes elméletek szerint már Kolumbusz utazásai előtt is a kontinensen volt a betegség, csak rosszul diagnosztizálták a korabeli orvosok. A legvalószínűbb elképzelés szerint viszont a vérbajt Kolumbusz duhaj matrózai hurcolták be Európába; a történelmi feljegyzések ezt támasztják alá. Az első beszámolók a szifiliszről 1495-ből származnak, 3 évvel az Újvilág felfedezése utánról.
Harper és kollégái megpróbálták térben és időben nyomonkövetni a szifiliszt olyan genetikai vizsgálatokkal, melyek tárgyai a vérbaj és más, a treponema nevű kórokozó által kiváltott betegségek voltak. A világ 26 tájáról begyűjtött mintában a treponema 21 genetikai területét vizsgálták meg a kutatók.
A treponema az okozója a szifilisznek és a frambőzia (más néven: yaws) betegségnek is. Ez utóbbi a trópusi országokban figyelhető meg, egyfajta „húsevő” megbetegedés, mely az ízületeket, a csontokat és a bőrt támadja meg.
A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a frambőzia Afrikában ütötte fel először a fejét, majd a bevándorlókkal együtt megérkezett Dél-Amerikába és az Újvilágba is. A tengerészek segítségével aztán Európába is eljutott, és kórokozója a ma szifilisz néven ismert nemibetegséggé alakult át, talán az eltérő környezeti viszonyok hatására.
Mindenesetre nekünk, európaiaknak a nagy betegség-adok-kapok játszmában egy szavunk sem lehet a szifilisz miatt. Az indiánok megkapták tőlünk a kanyarót és a himlőt, cseréba kaptuk a vérbajt. „Ez így eléggé fairnek tűnik” – fogalmazott a kutatás vezetője.
14 évet is kaphat, aki nagyon egészségesen él
Orrpszichológia: magyarázat a túlzott illatfelhőre
Aki napozik, tovább élhet - a bőrrák ellenére is
Könyörtelen szívbaj: tünet nélkül is támadhat
Szenzáció az űrben: elérte a Merkúrt egy űrszonda
Forrás: HealthDay