
Az említett, ötvenhét országot magában foglaló 2006-os PISA-felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.
Kertesi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Mckinsey-jelentés tanulságait Magyarország számára úgy összegezte: a közoktatás megújításának a kulcsa, hogy minőségi pedagógiai szolgáltatásokat kell biztosítani minden gyermek számára. A tanári munka minőségének meghatározó szerepe van a tanulók iskolai eredményességében - mutatott rá.
Hozzátette: "a tanári minőség" többek között függ a tanári pályára jelentkezők képességeitől, a tanárképzés minőségétől, az akkreditácitól.
Kifejtette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanári pálya választásában meghatározóak a pályakezdők bérei, a jól teljesítő iskolarendszerekben ezek magasak, s kisebb növekedés jellemző a gyakorlati idővel. Magyarországon nagyjából 25 százaléknyi kereseti lemaradást kellene behozni, nálunk ugyanis egy pályakezdő az egy főre jutó GDP 65 százalékát kapja meg. Példaként említette Hollandiát, ahol a pályakezdő tanárok fizetését 1990 és 1997 között 36 százalékkal emelték.
Fontosnak nevezte a tanárképzésre jelentkezők megfelelő szűrését is. Finnországban például 10 jelenkezőből csak egy, míg Szingapúrban 6-ból egy kerül be a tanárképzésbe. Magyarországon ezzel szemben a szűrés teljes hiánya a jellemző, a pályára alkalmatlanokat is felveszik, a képzés minősége gyenge, s rendkívült széttagolt a képzés, jelenleg 30-35 helyen folyik.
Kertesi Gábor szerint a képzési kínálat jelentős szűkítésére lenne szükség. 2005-ben 11 ezer pedagógus végzett hazánkban, s évi 2.500-3.000 ezer elegendő lenne. Emellett szigorú felvételi sztenderdeket kellene érvényesíteni. Komoly tudásbázis kiépítése sem valósítható meg 30-35 képzőhelyen, minőségi orvosképzés Magyarországon négy egyetemen folyik.
Megemlítette azt is, hogy a jól teljesítő Finnországban és Észtországban a tanítóképzést egyetemi szintre emelték. A szakember azt mondta, hogy a szegregáció komoly akadályt jelent abban, hogy a jó minőségű tanári szolgáltatás eljusson a legrászorultabb gyermekekhez. Az iskolai elkülönülés ugyanis rendszerint gyenge minőségű oktatással jár együtt.
Utalt arra, hogy ma Magyarországé a világ egyik leginkább szegregált iskolarendszere. Ezt nem lehet tovább fenntartani, a deszegregációnak és az integrációnak nincs alternatívája - jelentette ki. Ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem roma-, hanem szegényprobléma, az érintettek kétharmada nem roma származású.
Öt magyar egyetem a világ legjobbjai között
Dicséretet és felszólítást is kaptunk Brüsszeltől
A népi kultúra lesz idén a fókuszban
Afrikában és keleten vonzóbb a magyar iskola
Nehéz helyzetbe kerülhetnek az egyetemek (hanganyag)
MTI