Még a hosszú fizetési határidőt sem tartják a magyar cégek
A magyar vállalatok harmada rossznak tartja ügyfelei fizetési fegyelmét - a külföldiek ennél rózsásabbnak látják a helyzetet
A magyar vállalatok harmada rossznak tartja ügyfelei fizetési fegyelmét - a külföldiek ennél rózsásabbnak látják a helyzetet
Kritikusak és borúlátóak a fizetési magatartás megítélésében a magyar cégek, de védekeznek a nemfizetések ellen - így lehetne a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint összefoglalni az Atradius Hitelbiztosító tanulmányának magyar vonatkozású részeit. A felmérés keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték országuk követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról.
A tanulmány szerint a belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legrosszabb - a hazai vállalkozások háromnegyede ügyfeleit rossznak, vagy közepesnek minősítette. „Ez abból a tényből eredhet, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között. Átlagosan 7 nap az eltérés, ami azért is szomorú, mert a fizetési határidők nagyon hosszúak” - mondta a közlemény szerint Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője.
A belföldi partnerek fizetési szokásait Szlovákiában értékelik a legjobbnak a cégek, itt a válaszadók közel háromnegyede jónak, nagyon jónak, vagy egyenesen kiválónak minősítette ügyfeleit. A felmérés eredményei alapján a közép-kelet-európai országok közül Románia mellett Magyarország rendelkezik a leghosszabb fizetési határidőkkel: a vállalkozások leggyakrabban 15 és 30 nap közötti fizetési határidőt említettek a felmérés során.
A felmérésbe bevont közép-kelet európai vállalkozások között a késedelmes fizetés inkább szórványosan volt tapasztalható, semmint rendszeresen. A legrosszabb helyzetben mégis Magyarország van, a cégek majdnem fele késedelembe esik a tartozásai rendezésével.
A tanulmány szerint a magyar vállalatok szkeptikusak a belföldi vállalkozások fizetési magatartásának jövőbeni javulását illetően is. A „Ha a jövőre gondol, Ön szerint a fizetési szokások az Ön országában javulni vagy romlani fognak az elkövetkező hat hónapban?” kérdésre majdnem minden negyedik vállalat mondta azt, hogy egyértelműen romlani fog, és felük, hogy nem fog változni a helyzet. Meglepő módon ebben a kérdésben Románia vállalatai voltak a legoptimistábbak.
Annak ellenére, hogy a fizetési szokások tekintetében Románia áll a legrosszabbul, a megkérdezettek 22%-a gondolja úgy, hogy egyértelműen javulni fog a jövőbeni fizetési szokások kultúrája – a közlemény szerint talán épp azért, mert ők rendelkeznek a legnagyobb mozgástérrel a javulás irányában. A külföldi üzleti partnerek azonban másként látják a magyar vállalatokat: a fizetési szokásokat – a német cégekéhez hasonlóan - átlagosnak tartják. Vanek Balázs szerint ez az ellentmondás azt mutatja, hogy a külföldiek alábecsülik a magyarországi kockázatokat. Tavaly Magyarországon például tízezer vállalatból 165 felszámolás alá került, míg ez a szám Európában mindössze 67, Németországban pedig 90.
Vanek Balázs szerint ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben. A magyar cégek a leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja, ötödük pedig hitelbiztosítási szerződéssel is rendelkezik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar vállalatok harmada rossznak tartja ügyfelei fizetési fegyelmét - a külföldiek ennél rózsásabbnak látják a helyzetet .jpg)
.jpg)
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok? 
