A szövetségi kormány mentőövére szorult 2008-ban az amerikai óriásbiztosító, az AIG - a biztosítók globális "megrendszabályozásáról" azonban kevés szó esik A Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS) olyan új szabályok létrehozását tervezi, amely megakadályozná, hogy túl nagy, és rendszerkockázatot jelentő biztosítótársaságok jöhessenek létre. Iparági szakértők szerint a biztosítók esetében azonban – ellentétben a bankokkal – nem írnak majd elő pótlólagos tőkeemelést.
Az új szabályjavaslatok célja – melyet a globális pénzügyi rendszer szabályozásán dolgozó Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége segítségével dolgoz ki – hogy megakadályozza az AIG biztosítóéhoz hasonló problémák ismétlődését, mely az Egyesült Államok mentőcsomagjára szorult a 2008-as pénzügyi válság során.
Az FSB a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal (BCBS) közösen júliusban hozta nyilvánosságra terveit, hogy növeljék a legnagyobb bankok veszteségelnyelő képességét pótlólagos tőkeemelés formájában, ugyanakkor az egyéb pénzügyi szervezetekre - beleértve a biztosítókat is – vonatkozó szabályok kidolgozása még folyamatban van, olvasható a Biztosítási Szemlében.
Yoshihiro Kawai, az IAIS főtitkára a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a rendszerszempontból fontos intézmények (G-SIFIs) meghatározásának, illetve ezek szabályozásának módját várhatóan a jövő évi, mexikói G20 találkozó előtt véglegesíteni fogják.
"Banki" kötelezettségek nélkül
Már folytattunk megbeszéléseket az FSB-vel, és bele is egyeztek olyan szakpolitikai intézkedések, különféle mutatók és módszerek kidolgozásába, mellyel beazonosíthatóvá válnának a rendszerszempontból fontos biztosítótársaságok. Minderre valamikor a következő évben kerülhet sor – nyilatkozta a főtitkár.
A G-SIFIs-ek közé sorolt biztosítókra azonban biztosan nem vonatkozik majd olyan tőkepótlási kötelezettség, mint a bankokra. A Reuters egy nemzeti szabályozó hatóságnál dolgozó forrására hivatkozva azt írja, hogy a felügyeleti hatóságok számára egyelőre még nem egyértelmű, hogy előírnak-e a biztosítók számára valamilyen pótlólagos tőkeemelést az általuk esetlegesen okozott pénzügyi rendszert érintő kockázatok megfékezésére.
Konkrétumok nincsenek, de nem is sürget az idő?
Kawai szerint egyelőre semmilyen döntés nem született, azonban vannak más, a tőkeemeléseknél fontosabb szempontok is, amellyel a rendszerszinten fontos biztosítótársaságokat szabályozni lehet.
Három fontos szakpolitikai intézkedésről beszélhetünk a G-SIFIs-k kapcsán. Az egyik a nagyobb veszteségelnyelő képesség, a másik a felügyelet fokozása, a harmadik pedig a teljes szerkezetátalakítás. Nem szabad, hogy egyetlen biztosító is a "too big to fail" kategóriába tartozzon – tette hozzá a főtitkár. Véleménye szerint a második és harmadik intézkedést kellene a biztosítók esetében alkalmazni.
A Reuters forrása szerint az AIG szerkezetátalakítása után jelenleg nem lehet több olyan biztosító, amely globálisan rendszerkockázatot jelentene, vagyis az új szabályozásnak elsősorban prevenciós jelentősége lesz.
Az új szabályjavaslatok célja – melyet a globális pénzügyi rendszer szabályozásán dolgozó Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége segítségével dolgoz ki – hogy megakadályozza az AIG biztosítóéhoz hasonló problémák ismétlődését, mely az Egyesült Államok mentőcsomagjára szorult a 2008-as pénzügyi válság során.
Az FSB a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal (BCBS) közösen júliusban hozta nyilvánosságra terveit, hogy növeljék a legnagyobb bankok veszteségelnyelő képességét pótlólagos tőkeemelés formájában, ugyanakkor az egyéb pénzügyi szervezetekre - beleértve a biztosítókat is – vonatkozó szabályok kidolgozása még folyamatban van, olvasható a Biztosítási Szemlében.
Yoshihiro Kawai, az IAIS főtitkára a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a rendszerszempontból fontos intézmények (G-SIFIs) meghatározásának, illetve ezek szabályozásának módját várhatóan a jövő évi, mexikói G20 találkozó előtt véglegesíteni fogják.
"Banki" kötelezettségek nélkül
Már folytattunk megbeszéléseket az FSB-vel, és bele is egyeztek olyan szakpolitikai intézkedések, különféle mutatók és módszerek kidolgozásába, mellyel beazonosíthatóvá válnának a rendszerszempontból fontos biztosítótársaságok. Minderre valamikor a következő évben kerülhet sor – nyilatkozta a főtitkár.
A G-SIFIs-ek közé sorolt biztosítókra azonban biztosan nem vonatkozik majd olyan tőkepótlási kötelezettség, mint a bankokra. A Reuters egy nemzeti szabályozó hatóságnál dolgozó forrására hivatkozva azt írja, hogy a felügyeleti hatóságok számára egyelőre még nem egyértelmű, hogy előírnak-e a biztosítók számára valamilyen pótlólagos tőkeemelést az általuk esetlegesen okozott pénzügyi rendszert érintő kockázatok megfékezésére.
Konkrétumok nincsenek, de nem is sürget az idő?
Kawai szerint egyelőre semmilyen döntés nem született, azonban vannak más, a tőkeemeléseknél fontosabb szempontok is, amellyel a rendszerszinten fontos biztosítótársaságokat szabályozni lehet.
Három fontos szakpolitikai intézkedésről beszélhetünk a G-SIFIs-k kapcsán. Az egyik a nagyobb veszteségelnyelő képesség, a másik a felügyelet fokozása, a harmadik pedig a teljes szerkezetátalakítás. Nem szabad, hogy egyetlen biztosító is a "too big to fail" kategóriába tartozzon – tette hozzá a főtitkár. Véleménye szerint a második és harmadik intézkedést kellene a biztosítók esetében alkalmazni.
A Reuters forrása szerint az AIG szerkezetátalakítása után jelenleg nem lehet több olyan biztosító, amely globálisan rendszerkockázatot jelentene, vagyis az új szabályozásnak elsősorban prevenciós jelentősége lesz.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
