Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Tizenkilenc évvel a Berlini fal leomlása után még mindig meglehetősen idegenül tekintenek egymásra a kelet- és a nyugat-németek egy friss tanulmány szerint.
Tizenkilenc évvel a Berlini fal leomlása után még mindig meglehetősen idegenül tekintenek egymásra a kelet- és a nyugat-németek egy friss tanulmány szerint.
A bielefeldi konfliktus- és erőszakkutató intézetnek a német közállapotokkal foglalkozó felméréséből kitűnt, hogy a kelet-németek túlnyomó többsége változatlanul hátrányos helyzetben lévőnek tekinti magát az ország nyugati felében élőkkel szemben. Az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományok lakói válaszaikban meglehetősen borús képet festettek saját helyzetükről.
Háromnegyed részük úgy vélte, hogy teljesítményüket kevéssé értékelik, míg 72 százalék azon a véleményen volt, hogy a nyugat-németeket egyáltalán nem foglalkoztatja az ő helyzetük, azaz meglehetősen idegenül tekintenek rájuk. Ugyanez az arány a nyugatiak körében jóval alacsonyabb volt, 44 százalékuk érezte úgy, hogy számára közömbösek a kelet-németek.
A tanulmány egyik megdöbbentő megállapítása az volt: minden három kelet-német közül kettő véli úgy, hogy továbbra is "másodrendű" állampolgárnak számít.
A szakértők rámutattak arra is, hogy a német egyesülés ellenére a megosztottság érzése változatlanul erős. A kelet-németek kétharmada vélte úgy, hogy a két országrész között továbbra is alapvető különbségek állnak fenn, míg a nyugatiak 55 százaléka vallotta ugyanezt. Ebből fakadóan az ország keleti felében élők a jövőt is jóval borúlátóbban ítélték meg, alig 40 százalékuk számít arra, hogy a keleti országrész belátható időn belül felzárkózik a nyugati mellé.
A felmérésből kitűnt, hogy Németországban az elmúlt időszakban valamelyest csökkent az idegenellenesség, bár - mint az elemzés készítői felhívták a figyelmet - a felmérés még fellendülés idején, azaz a gazdasági, illetve pénzügyi válság előtt készült. Csekély mértékben gyengültek az antiszemita, illetve fajüldöző nézetek is. A válaszadók többsége eközben úgy vélekedett, hogy az országban "eltúlozzák" a szélsőjobboldali veszélyt.
Megdöbbentőnek nevezte a kelet-németek véleményét első reagálásában Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke. Thierse szerint "nem reális" az egykori NDK-ban élők önbecsülése, mindennek ellenére a tanulmányban foglaltakat rendkívül komolyan kell venni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Tizenkilenc évvel a Berlini fal leomlása után még mindig meglehetősen idegenül tekintenek egymásra a kelet- és a nyugat-németek egy friss tanulmány szerint. .jpg)
.jpg)
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
