
Ebbe a kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek fűtési, hűtési energiaigénye nem több négyzetméterenként és évente 15 kilowattóránál, a mostani magyar házak körülbelül 200 kilowattórát fogyasztanak évente négyzetméterenként.
Egy ma korszerűnek mondott, 38 centiméter vastag üreges téglából épített fal hőátbocsátása 0,4, egy átlagos készházé 0,25, ugyanakkor a passzívház fala nem engedhet át magán 0,15 wattnál több energiát négyzetméterenként, és másodpercenként, ha a két oldala között egy fok a hőmérsékletkülönbség (ez a hőátbocsátás definíciója).
A jól hőszigetelt falat és az ablakot úgy kell egybeépíteni, hogy a ház szerkezetén keresztül legfeljebb a benti levegő fele cserélődjön ki egy óra alatt. A mai házakban a légcsere háromszoros óránként.
Miután a passzívház télen nem engedi ki a meleg belső levegőt, az épületet mesterségesen kell szellőztetni. Ezt egy családi háznál elvégzi egy 70 wattos ventilátor. A távozó elhasznált meleg levegőt azonban hőcserélőn vezetik át, ami előmelegíti a bejövő friss levegőt.
A legegyszerűbb fűtés ezekben az épületekben a légfűtés, amikor a bejövő friss levegőt hőszivattyúval, vizes radiátorral, vagy éppen fűtőpatronnal melegítik tovább. Van olyan kompakt egység, amely szellőzteti és fűti a házat, sőt, az elhasznált meleg levegőből még napi 50 liter meleg vizet is képes előállítani. A passzívház gépészetének szerves része a napkollektor, amely nyáron - és a napsütéses téli napokon is - elkészíti a meleg vizet.
Szakértői számítások szerint egy passzívház 20-30 százalékkal kerül többe egy hagyományoshoz képest, de a gépészetnél e többlet java visszajön.
Dániában jelenleg 50 kilowatt a négyzetméterenkénti éves fűtési norma, két éven belül ezt csökkentik 25 kilowattra, és 10 éven belül akarnak eljutni oda, hogy csak passzívház kaphasson építési engedélyt. Magyarországon a jelenlegi előírás a falak hőátbocsátására 0,4 - nem véletlenül egyezik meg a korszerűnek mondott téglákéval.
A meglévő épületek passzívvá tétele nem olcsó mulatság. A tégla vagy beton falakra legkevesebb 20 centiméter vastag hőszigetelést kell felrakni, és három rétegű üvegezésűre kell cserélni az ablakokat is. Nyílván csak bontás után lehet - pótlólag - hőszigetelni a padlót és a tetőteret, és ezekbe is be kell szerelni a korszerű gépészetet, ami ugyancsak megdrágíthatja a ház passzívvá tételét.
Itt a jövő: épül az első passzív irodaház
Új otthon gyorsan, pontosan: Készház Vásár
Mi az? Kicsit magyar, kicsit japán, zöld és üveg?
Fűtésszámla? Felejtse el!
MTI