Mégis csak jó, hogy rohantunk az IMF-hez?
Inotai András úgy vélekedett: a kis- és középvállalati szektornak szánt 1000 milliárd forintos csomagot kizárólag a gazdaság fejlesztésére - beruházásra, exportösztönzésre - szabad felhasználni, a kivitel dinamizálásához szerinte megvannak a piacok. Felhívta a figyelmet arra: ahhoz, hogy a válság hatásai mérsékeltek legyenek, még a válság elején meg kell kezdeni a társadalmi párbeszédet.
Rácz Margit kutatási igazgató szerint a maastrichti kritériumok fellazítása nem képzelhető el, a pénzügyi fegyelem ugyanis megkérdőjelezhetetlen, miközben gazdasági válság bontakozik ki. Úgy vélekedett, ha a forintárfolyamot sikerül megfogni, Magyarországon is csökkennie kell az inflációnak, s akkor megkezdődhet az alapkamat csökkentése, hiszen a spekulációs veszély csökken.
Simai Mihály akadémikus elmondta: a jelenleg alkalmazott eszközök kínálati oldalról próbálják a növekedést ösztönözni, ám hiába csökken a kamatláb, ha nincs kereslet. Úgy vélekedett, hogy gyors változásra akkor van lehetőség, ha a kínálati és a keresleti oldalt összehangolják.
Államosítás útján a magyar bankok?
Holnap megtudjuk, mi van az IMF-szerződésben
Még csak szándéklevél született az IMF-hitelről
Orbán: adósrabszolgaság, zsebszerződés, szégyen
A csomag miatt még nem jár jobb osztályzat
Az ellenzék beintett a költségvetésnek
Titoktartás: egymásnak esett a Fidesz és az MSZP
MTI