.jpg)
A GVH 2006 júniusában indított vizsgálatot az ügyben, ennek során előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a két vállalkozásnál. Az így beszerzett bizonyítékokból kiderült, hogy a Kortex és az Olympus 2005. szeptember 19-én olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében a Kortex vállalta, hogy endoszkópiai termékeket kizárólag az Olympus Kft.-től vásárol. Cserébe az Olympus kötelezte magát arra, hogy ilyen termékeket csak a Kortex részére szállít.
A megállapodás a GVH szerint alkalmas volt a piaci verseny korlátozására. A pályázati kiírásban szereplőkhöz hasonló termékek vannak ugyan a piacon, ám azok kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a kiírásban szereplő műszaki paraméterektől, míg az Olympus termékek minden tekintetben megfeleltek a pályázati feltételeknek. Mivel a pályázatban nem szerepel, hogy el lehet térni a követelményektől, így bármelyik pályázónak csak akkor lehetett reménye a sikerre, ha az Olympus Kft.-vel együtt indul a tenderen.
Elvileg az Olympus műszereit más országokból is be lehetne szerezni, ám a piaci szereplők tapasztalatai szerint a Magyarországról érkező igényeket automatikusan a nálunk kizárólagos forgalmazóként tevékenykedő Olympus Kft.-hez irányítják. Így a megállapodással a Kortex a beszerzési források, az Olympus pedig az értékesítési lehetőségek közötti választást korlátozta.
A jogsértés miatt a Kortex Kft.-nek 77 millió forint versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie. Az Olympus Kft.-re a versenyhatóság a kartellek feltárását segítő engedékenységi politikája alapján nem szabott ki bírságot. A társaság ugyanis elsőként szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható volt, és az eljárás során teljes körűen együttműködött a GVH-val.
A versenykorlátozó megállapodásban részt vevő vállalkozások számára a GVH által alkalmazott engedékenységi politika lehetőséget nyújt a büntetés részleges vagy akár teljes elengedésére. E politika lényege, hogy a versenyhatóság a titkos megállapodás azon résztvevőit, melyek hajlandóak részvételüket megszüntetni és a kartell létezéséről és működéséről a GVH számára információval szolgálni, a bírság teljes vagy részleges elengedésével jutalmazza.
A bírság elengedésével a GVH nem méltányosságot vagy kegyelmet gyakorol. Az engedékenységi politika nem egyéb, mint eszköz a kartell megállapodásokra jellemző hallgatás megtörésére azáltal, hogy a résztvevőket érdekeltté teszi a hatósággal történő együttműködésben. A GVH célja a jogsértések minél szélesebb körű feltárása és az elkövetők szigorú megbüntetése. Az engedékenységi politika is ezt a célt szolgálja azzal, hogy a kartellekre jellemző belső feszültségeket tudatosan használja ki: bizalmatlanságot gerjeszt a kartelltagok között - áll a versenyhivatal sajtóközleményében.
Ki nevet a végén? Egy kartellbiznisz története
Kartell miatt drágulhatott a vasútfelújítás
Megfenyegette a mutyizókat az Unió
Az apró betű ördöge: 132 milliós bírság az OTP-nek
MTI