A nemzetközi szervezetek - főleg az IMF - valószínűleg tolerálnának egy 5% körüli hiányt 2010-ben, de csak akkor, ha ez konszolidációs lépésekkel is párosulna. Egy nagyobb mértékű adócsökkentésre így is csak kiadáscsökkentéssel együtt van lehetőség - Magyarország nem kerülheti el a nagy szerkezeti reformok megvalósítását - hangzott el a GKI 2010-es várakozásait összegző sajtótájékoztatón
A GKI szerint még a 3% alatti hiánycél dátuma is kitolható lenne 2011-ről 2012-re, de csak akkor, ha komoly strukturális átalakítások történnek az államháztartás alrendszereiben. Az idei hiánycél "elengedése" a nemzetközi hitelezők részéről csak akkor tolerálható - valószínűleg -, ha további strukturális reformintézkedések történnek, például az állami vállalatok veszteségének újratermelődésének megakadályozására, állítja a GKI.
Vértes András szerint mind a világban, mind pedig Magyarországon vége a recessziónak - bár ez utóbbiról még pontos számadat nem áll rendelkezésre. A GKI első embere kiemelte, hogy nincs reális esélye egy "W" alakú válságra, a kilábalás, ha törékeny növekedést is jelent egyelőre, nem fog megtorpanni, nem közelít újabb visszaesés. 2010-ben az EU GDP-je 0,7%-kal növekedhet, míg a számunkra fontos exportpiac Németország 1,2%-al növekedhet, ami valamivel optimistább prognózis, mint amit a német gazdaságkutató Ifo jelez előre, de visszaesést jelent 2009-hez képest. Az unióban 2010-ben magasan maradnak az államháztartási hiányok, sőt tovább nőnek, 7,5% közelébe várja a GKI. Az államadóssági ráták 80% közelébe emelkednek az EU 27-ek esetében. Ahogy Vértes András elmondta, 2010-ben a piacok "több sebességes Európát" áraznak be (ebből az eurózónának lesz kiemelt szerepe).
Három alternatíva az új kormány előtt
Elhibázott 10 év
2010-es prognózisok mellett Vértes értékelte az elmúlt 10 év gazdaságpolitikáját, még pedig igen kritikus hangon - de szakmai szempontok alapján. 2000 és 2006 között egy teljesen elhibázott gazdaságpolitikát folytatott a kormány, mely osztogatott, rontotta a költségvetés egyensúlyát, nem törődött az államadósság szintjének megugrásával. A 2006-2008 közötti időszak szerinte már a korrekt kiigazítás jegyében telt, de a nagy szerkezeti reformok a kormányzati hibák mellett az ellenzék makacs ellenállásán elvéreztek. Az utóbbi két év már a szerkezetileg is sikeres egyensúlyjavítás jegyében telt - de nem szabad elfeledkezni, hogy mindez kényszerpályán történt.
A magyar gazdaság 2010-es évét értékelő elemzésében Vértes kiemelte, hogy a gazdaság és a politika folyamatai jól prognosztizálhatóak, de a gazdaságpolitika nem. A kutatóintézet három alternatívát tud elképzelni, amelyek mentén az új kormány megszervezheti a gazdaságpolitikát. Ebből az első, hogy az euró bevezetésre koncentrálunk, de ez sem képzelhető el az önkormányzati rendszer, az egészségügy és az oktatás reformja nélkül. Nem nélkülözi a nagy szerkezeti átalakításokat a második alternatíva sem, amit Vértes "evickélő gazdaságpolitikának" nevezett. Ezek szerint az új kormány megfelelne a pénzpiaci elvárásoknak, de egy enyhébb reformrendület mellett inkább patrióta típusú gazdálkodást folytatna, kiemelten foglalkozna a vidékkel és a kkv-szektor szereplőinek támogatásával. A lassú szerkezeti átalakítás teret adna az időnkénti pénzpiaci enyhítésre is. A harmadik alternatívát Vértes ki is zárta, szerinte nem elképzelhető, hogy a következő kormány szembemenne a hitelezőkkel és a nemzetközi pénzvilág szereplőivel és osztogatásba kezdene.
A magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. Az ipar és az export már az I. negyedévben nő, a munkanélküliség és a fogyasztás-visszaesés viszont ekkor tetőzik. A II. félévben viszont már szerény növekedés lesz, s az infláció érdemben lassul. A folyó külső és belső egyensúly európai összehasonlításban kiváló lehet, az utóbbi még esetleges szerkezeti változásokhoz vállalt többletkiadások esetén is bőven az EU-átlag alatt tartható. A magyar gazdaság helyzetét elsősorban a világban és az EU-ban végbemenő globális változások határozzák meg, ezért a választások után megalakuló kormány hatása a 2010. évi gazdasági folyamatokra valószínűleg kisebb lesz az általában gondoltnál (miközben az azt követő időszakot már jelentősen befolyásolhatja). A következő kormány gazdaságpolitikája sem mehet szembe a nemzetközi pénzvilág és intézmények elvárásaival: szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, s csökkenő külföldi, és előbb-utóbb mérséklődő államadósság-rátát eredményező pályán kell tartania az országot. Rövid távon inkább csak gesztusértékű változásokra - például sok részletkérdésen változtató, de a folyamatok fő vonalán nem módosító pótköltségvetésre -, lehet számítani. Ugyanakkor a kormánynak az év során (például egy aktualizált konvergencia-program keretében) érdemi stratégiai döntést kell hoznia arról, hogy még az adott kormányzati ciklusban (gyakorlatilag 2014-ben) be akarja-e vezetni az eurót.
Adócsökkentés csak megszorításokkal lehetséges
Az euró gyors, 2014-es bevezetésének programja az államháztartási hiány és az államadósság-ráta csökkentését, ennek eszközeként az állami szolgáltatások működési módjának átalakítását, reformját, az érdemi adócsökkentés megalapozásához kiadáscsökkentést feltételez. Ugyanakkor a gazdasági növekedés, és ezzel az adó- és járulékbevételek várható emelkedése ebben az esetben sem tenné szükségessé mindenhol a kiadások nominális mérséklését. (A konjunktúraciklust figyelembe vevő deficit már most is 3% alatt van.) A GKI szerint magyar gazdaság érdekeit ez szolgálná.
Ugyanakkor talán járható egy evickélő, konfliktus-minimalizáló, gazdaságpolitika is. Ez a viszonylag tartósan 4% körüli - EU összehasonlításban még évekig viszonylag kedvező - államháztartási hiányt az adócsökkentéssel, s az ehhez szükséges források minél kevesebb konfliktussal járó előteremtésével indokolná. E gazdaságpolitikában nagyobb szerepet kapna az - a következő kormány retorikájában minden bizonnyal hangsúlyos - patrióta-etatista megközelítés is, amely a magyar kkv-szektor, a magyar gazdák és az állami cégek állami pénzeszközökkel való segítését jelentené. Furcsa módon ez aligha javítaná a vállalkozások versenyképességét, viszont félő, hogy a növekedés és az állami szolgáltatások színvonala - a kiterjedtebb állami szerepvállalás, a kisebb hatékonysági követelmények, a kínálatnak a piaci kereslet mellett állami szempontokra való túlzott odafigyelése miatt - az egyébként lehetségesnél gyengébb lenne, és a mozgásteret a magasabb költségvetési kamatterhek is szűkítik. Elvileg elképzelhető egy osztogató, az államháztartási hiányt és államadósságot megemelő, a nemzetközi szervezetekkel való nyílt konfrontációt vállaló gazdaságpolitika is, ez azonban már viszonylag rövid távon olyan következményekhez - leértékelődés, kamatemelés, magasabb infláció, tartós stagnálás, tőkemenekülés - vezetne, amelyek miatt erre reálisan nem lehet számítani.
A hiánycél tartása inkább politikai kérdés, mint gazdasági
A Privátbankár kérdésére válaszolva Vértes András elmondta, a hiánycél tartása csak politikai akarat kérdése. Ahogyan vannak kockázatos tételek a kiadási oldalon, úgy vannak kedvező tételek és változások is - erről sem szabad megfeledkezni. A GKI kutatói egyetértettek abban, hogy az idei hiány kezelése előkészíthet egy konszolidáltabb 2011-es hiányszámot, politikailag legalább is racionálisnak tűnne, ha a kiadások egy részét az új kormány 2010-re terhelné.
A költségvetési törvény 2010. évi 3,8%-os hiánycélja lényegében megegyezik a tavalyival. A GKI szerint 2010-re a tartalékok - esetleg kisebb korrekciós intézkedésekkel - összességében fedezni tudják a bevételi és a kiadási oldalon valószínűsíthető eltéréseket. Elképzelhető, hogy a nemzetközi intézmények - főleg az IMF - tolerálnak egy 5% körüli 2010. évi hiányt, ha ez idén strukturális reformintézkedésekkel párosul, pl. a konszolidálni kívánt állami vállalatoknál (az itteni veszteségek újratermelődésének megakadályozására). Még a 3% alatti hiány elérésének céldátuma is kitolható lehet 2012-re, ha 2011-ben komoly strukturális átalakulásokat jelentő intézkedések történnének az államháztartás alrendszereiben. Ennél lényegesen puhább költségvetési politikához aligha szerezhető meg a nemzetközi szervezetek egyetértése. Az EU álláspontja különösen kritikus, ugyanis általában csak új külső ok miatt fogadnak el magasabb hiányt, ilyen pedig Magyarország esetében nincs. 2011 esetében a költségvetési felelősségről szóló, tavaly elfogadott törvény is akadály, ez ugyanis gazdasági növekedés esetén az államadósság rátájának csökkentését követeli meg. Az ESA módszertan szerinti bruttó államadósság a GDP százalékában 2010 végén a tavalyi 78% körül alakulhat, (de valószínűleg emelkedne, ha az idei hiány 5% lenne). Ez a szint egyáltalán nem lesz kiugró Európában! Az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer forrásaival, devizakötvény-kibocsátásokkal, az IMF-EU hitelcsomag további részbeni felhasználásával könnyen megoldható. A piaci bizalom erősödésével a forintalapú államkötvényekbe való külföldi befektetések is emelkedhetnek; már csak a még jelentős kamatfelárra, csökkenő kockázatokra is tekintettel. (A folyamat megkezdődött.)
A külső egyensúly nagyon kedvezően alakul. Az áruforgalmi aktívum ugyan csökken, de ez a recesszió enyhülésének jele. Az energiahordozók és nyersanyagok áremelkedése miatt 0,5% körüli cserearány-romlás valószínű. A jövedelmi mérleg is kissé romlik, ugyanakkor a nettó EU-támogatások a 2009. évi 1,8 milliárd euróról 2010-re kb. 2,5 milliárd euróra emelkednek. Így a külső finanszírozás 1,8 milliárd euró, a GDP 1,8%-át kitevő aktívumot fog mutatni. A magyar regionális versenyképesség javulását segítette 2008-2009-ben a forint gyengülése, s 2010-ben is kedvezően alakulnak a relatív fajlagos bérköltségek. Így a magyar működőtőke-import meghaladhatja a 3 milliárd eurót. Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog.
Kedvező fejlemények az iparban
A 2010. évi gazdasági növekedést a külső kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos oldódása, pénzügyi helyzetük stabilabbá válása, s az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás határozza meg. Mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik. A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén tehát a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A cégek belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az ipari bruttó termelés 3-4%-kal, az építőiparé 3%-kal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől fognak szenvedni. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.
Emelkedő reálkeresetek
Elszakadva Inflációs várakozások
A magyar inflációs folyamatok iránya - az eltérő válságkezelési stratégia miatt - 2009 elején elszakadt a nemzetközi tendenciáktól. A környező országokban és az EU-ban gyakorlatilag megállt a drágulás, sőt számos országban defláció alakult ki, miközben Magyarországon emelkedtek az árak. Idén viszont az egész világon inflációs hullám lassú beindulása várható az emelkedő energiaárak, a világgazdaságba pumpált többletlikviditás és a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett adóemelések hatására. Már elméletileg is megfogalmazódott, hogy a világgazdasági válság következményeinek kezelése világszerte könnyebb lenne a korábban kívánatosnak minősítettnél valamivel magasabb inflációs cél mellett. Mindenesetre a magyar inflációs folyamatok iránya ez év végéig eltérhet a nemzetközi trendtől, hiszen nálunk 2010 második felében fut ki az adóemelések hatása, s ezzel mérséklődik a drágulás üteme. A hazai lassulást segíti a stagnáló vásárlóerő, a várhatóan stabil, inkább erősödő, semmint gyengülő forint. 2010 első felében még 5% felett lesz az infláció, de az év végére 3-3,5% körülire csökken, az éves átlag 4,3% körül alakul.
A belföldi összkereslet 2010-ben kb. 1%-kal emelkedik. Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások kissé emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3% körüli beruházás-növekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5%-kal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2%-kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal, a reálkeresetek 3%-kal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A foglalkoztatás eleinte még esik, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai adóztatásuk miatt visszaesnek, a család-támogatások nominálisan sem nőnek. A nyugdíjak reálértéke az inflációval történő emelés, a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve kb. 1%-kal csökken. A hitelfelvétel lassú, a bruttó megtakarítás növekményétől elmaradó megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4%-ra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1%-kal csökken, a munkanélküliség nő, éves átlagban 10,7%-ra, 11% körüli tavaszi csúccsal, majd szezonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.
A kormányalakítást követően meghozott döntések akkor befolyásolnák negatívan a pénzpiacokat, ha azok nem egyeztetett és nem fenntartható módon növelnék az államháztartás hiányát. Ez nem valószínű. A jegybank így a stabilitás megőrzése mellett az alapkamatot a 2009 végi 6,25%-ról és a 2010. február végi 5,75%-ról 2010 végére 5% környékére csökkentheti. A forint árfolyama a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euró körül ingadozik, s éves átlagban 265 körül alakul. Az ígértnél magasabb hiány kialakulásának veszélye, laza 2011. évi költségvetési törvényjavaslat előterjesztése vagy az euró bevezetésének távoli jövőbe utalása ennél gyengébb forintot, illetve kisebb kamatcsökkentési lehetőséget valószínűsít. Hiteles 2014. évi céldátumot tartalmazó euróbevezetési program kidolgozása viszont esetleg még nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tenne, miközben a gazdaságpolitikának már a túl erős forint - a majdani csatlakozási árfolyam előbb-utóbb - versenyképességre gyakorolt negatív hatásával is számolnia kellene.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A nemzetközi szervezetek - főleg az IMF - valószínűleg tolerálnának egy 5% körüli hiányt 2010-ben, de csak akkor, ha ez konszolidációs lépésekkel is párosulna. Egy nagyobb mértékű adócsökkentésre így is csak kiadáscsökkentéssel együtt van lehetőség - Magyarország nem kerülheti el a nagy szerkezeti reformok megvalósítását - hangzott el a GKI 2010-es várakozásait összegző sajtótájékoztatón .jpg)
.jpg)
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
