Szegeden a korábbi gyakorlat szerint a fűszerpaprika-keverést a szín, a színezéktartalom és a csípősség vevői igény szerinti beállítása miatt alkalmazták
A február elején a Szegedi Városi Bíróságon elsőfokon kezdődött ügy vádirata szerint az ausztriai székhelyű Kotányi Kft. képviselője 2004 májusában arról értesítette a Szegedi Paprika Rt.-t, hogy az általuk szállított fűszerpaprika-őrlemény aflatoxintartalma meghaladja a határértéket. A reklamációt a szegedi cég jogosnak találta, ezért a 20 ezer kilogramm kifogásolt őrleményt visszáruként átvette. Az első- és másodrendű vádlott döntése alapján, a harmadrendű vádlott segítségével a szennyezett árut viszont forgalomba hozatali szándékkal felhasználták.
A másik vádpont szerint a Szegedi Paprika Rt. 2003-ban és 2004-ben több százezer kilogramm fűszerpaprika-félterméket importált a Dél-Afrikai Köztársaságból, Brazíliából, Peruból, valamint paprikaőrleményt vásárolt Spanyolországból. Az importot tartalmazó fűszerpaprika-őrleményeket a cég oly módon hozta forgalomba különböző fogyasztói kiszerelésekben, hogy annak csomagolása az áru származási helyéről megtévesztő tájékoztatást adott: azokon a "Szegedi Paprika" feliratot tüntette fel, s azokat esetenként a "Magyar Termék Nagydíj" és a "Kiváló Magyar Élelmiszer" védjegyekkel látta el. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján a fűszerpaprika-őrleményen származási helyként nem lehet feltüntetni magyar tájkörzetet, amennyiben az importot is tartalmaz.
A tárgyalás május 11-én folytatódik, amikor bizonyításkiegészítés keretében az ügyészség és a védők indítványára vegyész, toxikológiai és mintaoltalmi szakértőt, valamint további tanúkat hallgatnak meg.
Konyhatörténelmet írnak a hatezer éves csilimagok
Szamócákat tiltottak ki Magyarországról
Eltérő címkék vezettek a romlott hús nyomára
A szakállamtitkár szerint biztonságosak a magyar élelmiszerek
Baktériumok az irodában: meglepő kutatási eredmény
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
