.jpg)
A magyar államháztartási deficitet idén a hazai össztermék (GDP) 4 százalékára, a belső államadósságot 66,5 százalékára várják Brüsszelben, míg az inflációs ráta márciusban 4,3 százalékponttal, az irányadónak vett kamatláb 0,4 százalékponttal volt magasabb az uniós referenciaértéknél.
A bizottság megismételte azt a felszólítását, hogy Magyarország tartsa idei költségvetését, jövőre pedig tegyen pótlólagos intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa államháztartási hiányának a GDP 3 százaléka alá szorítását.
Emlékeztetett a testület arra is, hogy februárban az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa szintén a 2008-as költségvetés szigorú végrehajtását kérte, illetve azt is, hogy a vártnál nagyobb bevételeket fordítsa a hiány további csökkentésére, tartósan szorítsa vissza a kiadásokat (a költségvetési szabályok fejlesztésének és az intézmények erősítésének folytatásával, valamint a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer területén bejelentett további karcsúsítási intézkedések végrehajtásával), továbbá az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében folytassa a nyugdíjrendszer reformját.
A vizsgált kritériumok közé tartozik az árfolyam-stabilitás is: e feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy "normálisnak" tekintett ingadozási sávon belül kell maradnia, jelentősebb zavarok, és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül. A bizottság ennek elemzésekor emlékeztetett arra, hogy februárban megszűnt az árfolyamsáv, és ennek célja az infláció jobb ellenőrizhetősége volt. Az elmúlt két év alatt a forint 4,5 százalékkal felértékelődött az euróhoz képest - áll a jelentésben.
Ami a jegybankra és az uniós központi bankra (EKB) vonatkozó törvénykezést illeti, Brüsszel azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás még nincs teljes összhangban az EU-előírásokkal. A javítandó területek között említette meg Brüsszel a bankelnök személyes függetlenségét, illetve az EKB-ra és a uniós központi bankok rendszerére vonatkozó szabályozás beillesztését.
Visszautalt a bizottság azokra a megállapításokra is, amelyeket múlt héten ismertetett hosszú távú gazdasági előrejelzésének keretében. Ezek szerint a külső feltételek nehezítik a magyar gazdaság kilábalását a jelenlegi helyzetből, és továbbra is csak lassú - idén 1,9, jövőre 3,2 százalékos - GDP-növekedési ütem várható.
A bizottság méltatta, hogy a kormány pénzügyi konszolidációs programja nyomán az államháztartási hiány 2006 óta mérséklődött, de ismét megjegyezte, hogy meglátása szerint jövőre nem biztosan lesz teljesíthető a tervezett további kormányzati kiadáscsökkentések mindegyike, különös tekintettel a költekezés visszafogására az ártámogatások, a terméktámogatások és a közszolgálati bérek területén.
A Fidesz szerint a brüsszeli bizottságnak ez a döntése "újabb, ékes bizonyítéka a Gyurcsány-kormány alkalmatlanságának, egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy minden egyes perc, amit a jelenlegi kormány hivatalában tölt, az hatalmas károkozást jelent Magyarország számára" - fogalmazott Szijjártó Péter. A politikus szerint nem volt olyan régen, amikor Magyarország még a régió éllovasa volt, ám mára a kontinens sereghajtója lett a Gyurcsány-kormány tevékenysége miatt.
Mint mondta, a kormányzati alkalmatlanság, a kormányzati hazudozás most már nem csak a gazdasági mutatószámokban látható, hanem a mindennapi életben is érezhető lesz. Sajnos 2009-ben nem Magyarország, hanem Szlovákia vezetheti be az eurót - tette hozzá Szijjártó Péter.
Zöldet kapott a szlovák euró - máris aggódnak
Szlovákia bevezetheti az eurót!
Jövőre dönthetünk, mikor lesz eurónk
Akadályokba ütközhet a szlovák eurócsatlakozás
MTI