Minden árupiacokon kereskedett termékről megállapítható kisebb odafigyeléssel és utánjárással valamilyen egyedi jellegzetesség. Habár 2009-ben nagy slágernek számított az arany, 2010-ben már nem jellemző a meredek árfolyamemelkedés, inkább szimpla oldalazást és némi esést figyelhetünk meg. Vajon mi mozgatja a szálakat? Sokan egyből azt válaszolják, hogy erősödik a dollár és ezért stagnál, illetve értékelődik le a nemesfém árfolyama - nekik természetesen igazuk is van. Azonban a néhány sorral korábban megemlített egyediségekből kiindulva sokmindent meg lehet magyarázni az éppen aktuális mozgásokban.
Milyen egyedi tulajdonságai vannak az aranynak?
Az aranyra jellemző az árfolyamok szezonális és ciklikus viselkedése. Talán sokan kételkednek ebben, de e tények fölött nem szabad csak úgy átsiklani, ugyanis nagyon sok befektetői társaság (és itt kifejezetten a hedge fundokra gondolunk) alapozza erre befektetési stratégiáját. Mi is valójában ez a szezonalitás, vagyis mi lehet az a tényező, ami világszinten meg tudja mozgatni a nemesfémek kereslet-kínálat görbéjét úgy, hogy még a határidős árfolyamok is követik ezeket a már-már fundamentálisnak nevezhető tényezőket?
Lehet, hogy meglepő, de a válasz két fogalom: házasság és újév. Mielőtt tovább mennénk a gondolatmenettel, talán fontos lenne megtekinteni egy grafikont, mely tökéletesen megmutatja az arany árfolyammozgásának átlagolásából eredő szezonalitásokat.
A fekete görbe a 19 éves átlagos mozgás, míg a piros görbe az elmúlt hét évet mutatja. A bekeretezett szakaszok jelölik a legfontosabb időszakokat, amikor a már szó szerint naptáreffektusnak mondható események bekövetkeznek.
A februártól márciusig bekeretezett szakasz a kínai újév ünneplése, míg a másik szakasz a szeptemberben induló és decemberben befejeződő, az ázsiai kultúrákban hagyományosan megtartott házassági szezon. Indiában, Kínában a házasságkötéskor és az újév kezdetekor fontosnak tartják, hogy minél több ékszer és tiszta arany legyen a családok birtokában. A hiedelem szerint ettől lesz egészséggel, szerencsével, gazdagsággal teli az új esztendő, vagy az ifjú pár közös jövője. Ezekre az időszakokra az ékszeripar is alaposan felkészül, ekkor kezdik meg a legnagyobb raktárkészletek kialakítását, amivel hatalmas keresletet biztosítanak a fizikai arany piacán.
Februárban van vége a kínai újév ünneplésének, aminek eredménye a tényleges kereslet drasztikus visszaesése, ami stagnálást vagy árfolyamesést eredményez a piacon. Erre nagyon sok, a már korábban megemlített hedge fund épít stratégiát azzal, hogy rövidre eladja az aranyat és megveszi a platinát, mint nagyon stabilan mozgó nemesfémet.
A következő grafikonon a határidős arany árfolyamát ábrázoltuk több évre visszamenőleg. Az említett szakaszok többségében jól megfigyelhetőek, a statisztika alapján a kereskedések több mint 70%-a nyereséggel zárult.
Mi várható idén az arany piacán?
Ami az Egyesült Államok gazdaságát illeti, a későbbiekben könnyen stagflációhoz (amikor a gazdasági növekedés alacsony, az infláció pedig magas) vezethet a dollár további értékvesztése. A politikusok és központi bankok nemzetközi szinten szemtanúi lehetnek, ahogyan a saját nemzeti vagy régiós valutájuk alulértékelődik a dollárral, következésképpen a globális tartalékvalutával, az arannyal szemben is. Ez a forgatókönyv arra késztetheti a kormányokat, hogy elinflálják a nagy és továbbra is gyorsan növekvő adósságaikat – ami tulajdonképpen jelenleg is folyik. Erre figyelmeztetnek olyan nagy tudású kommentátorok, mint Jim Rogers, Marc Faber vagy Liam Halligan is.
Soros György is felhívta a figyelmet erre a veszélyre: pillanatnyilag a deflációs félelmek átfordultak inflációs félelmekké, továbbá az alapkamatok emelkedésére van kilátás hosszú távon, ami meg fogja fojtani a fellendülést – mondja. Ha sikerrel végezzük a dolgunkat - azaz a gazdaság életre keltését -, akkor a deflációból stagflációba jutunk - ez a félelem hajtja az aranyvásárlókat.
Azok, akik az inflációs folyamatokat látják megvalósulni Bernanke és a központi bankárok megbízásából a nyomdák által a piacra bocsátott és elektronikus jelként létező új pénz formájában, azok az 1930-as válság forgatókönyvének megismétlődését nem várják.
Az amerikai és egyéb nemzetközi adósságok azonban egy következő deflációs hullámot is előidézhetnek, különösen az eszközök értékében. Amennyiben ez zajlik majd le, olyan deflációs spirálnak lehetünk tanúi, mint ami az 1930-as években történt, vagy 2006/2007-ben. Több ismert közgazdász, mint pl. Nouriel Roubini, Robert Prechter és Roger Bootle is ez utóbbi nézeteket vallja.
Ahelyett hogy az arany értéke emelkedne, a világ legfőbb devizái veszítik értéküket az arannyal, az etalonnal szemben, köszönhetően a sosem látott mértékben veszteséges pénzügyi és válságkezelési politikáknak. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódik majd a belátható jövőben is mindaddig, amíg a politikusok és a központi bankok vissza nem vonják a gazdaságba pumpált pénzeket, meg nem fékezik a népesség költekezését és meg nem emelik az alapkamatokat ésszerűbb szintekre.
Az etalon deviza, az arany az infláció esetében megfelelő fedezetet képes biztosítani, míg a defláció esetében kiváló értékőrző. Így mindkét irányban megoldást jelent a 2010-es évben. Ezen oknál fogva alkalmazzák olyan nemzetek központi bankjai is, mint Kína, Oroszország és India, akik 2009-ben beléptek a legnagyobb aranyvásárlók körébe. Ez a folyamat idén is folytatódni látszik.
Hiába a készpénz a „király”, a vezető devizák komoly értékvesztésen mennek keresztül, aminek következtében a bankjegyek könnyen „szemétté” válhatnak. Ez az, amiért a diverzifikáció továbbra is fontos szerepet játszik. 2010-ben jól jöhet az öreg Wall Street-i mottó: tartsuk eszközeink 10%-át aranyban és bízzunk benne, hogy nem lesz rá szükség idő előtt. Készüljünk fel arra, hogy kevésbé kedvező folyamatok se ingathassák meg pénzügyi stabilitásunkat - írják a Solar Capital elemzői.
Befektetőknek: trendek torzítás nélkül
Közel 200 tonna aranyat ad el az IMF
Óvakodj a csalóktól! A brókerbotrány tanulságai
Arany: a bátrak már halászhatnak a zavarosban