"Sólyom László köztársasági elnök aláírta a korábban az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött és változatlan tartalommal elfogadott Ptké-t. A jogi hagyományoknak megfelelően a Ptké. az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező önálló törvény" - tartalmazza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye.
A Ptké. úgy szabályozza a kódex hatálybalépését, hogy annak mintegy 1200 paragrafusából száz május 1-jén, a többi pedig 2011. január 1-jén lép életbe. A májustól alkalmazható szabályok a személyiségi jogokra, az alapítványokra és a gondnokságra vonatkoznak.
Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését.
A hatályos jog lényegében anyagi hátrány bizonyítását követelte meg a sértettől a nem vagyoni kártérítés feltételeként, ami számos esetben megoldhatatlan bizonyítási problémákhoz vezetett. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a személy társadalmi komfortérzete, életminősége, vagy külső megítélése olyan módon is hátrányt szenvedhet, hogy e változást az illető kizárólag mentális, lelki behatásként, belső traumaként éli meg, anélkül, hogy az bármilyen költséggel vagy pótlandó kárral járna.
A sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek viszont nem feltétele annak bizonyítása, hogy a jogsértés valamilyen hátrányt okozott. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg.
A szaktárca közlemény szerint az alapítványokra vonatkozó új szabályozás megkönnyíti az alapítványok létrehozását, és csökkenti a visszaélések lehetőségét. Az új Ptk. értelmében a jövőben az alapítványok létrehozásának nem előfeltétele, hogy az alapítvány célja "közérdekűnek és tartósnak" minősüljön, tehát köz- és magáncélra egyaránt történhet.
A hét kérdése: Ön mi alapján dönt a választásokon? Szavazzon! |
Az üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató alapítványoknál egyszerűsített követelésrendezési eljárásra kerülhet sor.
A gondnokság területén az új szabályozás a korábbihoz képest kevésbé korlátozó jogintézmények - az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal - alkalmazására ad lehetőséget. Az új Ptk. alapján megszűnik a nagykorú személy cselekvőképtelenné nyilvánításának lehetősége. A bíróság ehelyett a szakértői vélemények alapján meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja a személy cselekvőképességét.
Ha a gondnokolt kommunikációra képtelen, akkor a bíróság feljogosítja a gondnokot az önálló eljárásra, a gondnok és a gondnokolt közötti véleményeltérés esetén pedig a gyámhatóság dönt. Főszabály a gondnok és a gondnokolt együttdöntése. A rutin ügyekben és az azonnali intézkedést követelő esetekben a gondnok eljárhat önállóan, de kellő ellenőrzés mellett.
A jövőben végleges, élethosszig tartó korlátozó döntés nem születhet. A gyámhatóság kezdeményezésére, legkésőbb öt év elteltével, felül kell vizsgálni a korábbi bírósági határozat indokoltságát.
A májusban hatályba lépő jogterületekre vonatkozó fontosabb kérdések és a rájuk adott válaszok hozzáférhetőek a tárca honlapján (//irm.gov.hu/miniszterium/cikk/UJ_Polgari_Torvenykony_0.htm) - tudatta az igazságügyi minisztérium.
Heves viták között fogadták el a Ptké.-t
Májustól életbe léphet az új Ptk. - változatlanul?
A kapcsolattartás is változik az új Ptk.-val
MTI