Mindenki boldog: a G20 megtette, amit kellett

Több százmilliárd dollárral nő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható tőkekészlete, és több ezer milliárd dollár jut a már bejelentett és megkezdett növekedésösztönző intézkedések révén a világgazdaság újjáélesztésére, jelentették be hivatalosan a csütörtöki londoni G20-csúcstalálkozó végén. A rendezvényen megállapodtak a nemzetközi pénzügyi rendszer ellenőrzésének jelentős szigorításában is.

Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta csoport válságkezelő célú londoni értekezlete után, nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte: a találkozó eredményeként összesen 1100 milliárd dollár pótlólagos forrás áll az IMF és más hivatalos nemzetközi kölcsönző intézetek rendelkezésére.

Brown bejelentése szerint ezen belül 500 milliárd dollárral növekszik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészlete az eddig 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére. Ezen felül legalább 100 milliárd dollár további forrást bocsátanak más nemzetközi fejlesztési bankok rendelkezésére, és 250 milliárd dollárral támogatják a nemzetközi kereskedelemfinanszírozást. Az új IMF-kibocsátás a pénzintézet saját "valutájában", SDR-ben történik.

Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz - áll. Ezt az egyébként inflációveszélyes pénzügypolitikai eszközt - hagyományos kifejezéssel "a bankóprés beindítását" - súlyosan recessziós időszakokban lehet bevetni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri. A "bankóprés" mindazonáltal ténylegesen nem indul be, vagyis fizikai valójában nem kerül forgalomba új bankjegytömeg, mivel elektronikus számlapénzről van szó.

Az IMF tartalékainak feltöltése már a G20-országok pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő értekezletéről kiadott zárónyilatkozatban is tényként szerepelt, mértéke azonban egészen a Húszak csütörtöki londoni csúcstalálkozójáig bizonytalan volt. A most elhatározott tőkepótlás a várakozási sáv legfelső széle, és egyben az amerikai kormány álláspontjának sikeres érvényesítésére is utal, mivel a valutaalap készleteinek megháromszorozását elsősorban az Egyesült Államok szorgalmazta. Gordon Brown a csütörtöki záró sajtóértekezleten elmondta: az új SDR-kibocsátást az IMF összes tagja igénybe veheti.

A londoni G20-csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt "példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak" nevezi.

A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt  kiterjesztik minden "rendszerszintű fontossággal bíró" pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is.

Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket.

Négy ország - Costa Rica, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Uraguay szerepel az OECD feketelistáján az együttműködésre nem hajlandó "adóparadicsomok" között. A fejlett ipari országokat tömörítő szervezet összeállított egy "szürkelistát" is, amelyen olyan országok szerepelnek, amelyek beleegyeztek ugyan az átláthatóságra vonatkozó előírások végrehajtásába, de még nem írták alá a vonatkozó nemzetközi egyezményeket. A listán olyan országok vannak, mint Luxemburg, Svájc, Ausztria, Belgium, Szingapúr és Chile, de megtalálható rajta Liechtenstein, Monaco és a Kajmán-szigetek is. Kína szerepel az OECD "fehérlistáján", amely olyan országokat sorol fel, amelyek lényegében végrehajtották a nemzetközileg elfogadott adónormákat. Kína két különleges igazgatású régiója, Hongkong és Makao azonban egyelőre csak kötelezettséget vállalt a nemzetközi előírások betartására.

A Húszak közleménye szerint "vége a banki titkolózás korszakának", és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök már a csúcsértekezlet érdemi munkanapja előtt, kettejük külön londoni minicsúcsán közös és hajthatatlannak tűnő álláspontra jutott abban, hogy meg kell állapodni az adóparadicsomokkal szembeni fellépésről, valamint az utóbbi hónapok spekulációs rohamaiért felelősnek tartott fedezeti alapok és a hitelminősítők megregulázásáról. Sarkozy a csütörtöki G20-csúcs előtt még azzal is fenyegetőzött, hogy otthagyja a rendezvényt, ha nem teljesülnek az ellenőrzés szigorítását célzó francia követelések.

A G20-csoport kötelezettséget vállalt a bankrendszerek megtisztítására a pénzintézeteknél felgyűlt "mérgező" - vagyis nem teljesítő kötelezettségekre épülő, elértéktelenedett - portfólióktól, és az ennek érdekében már elkezdett nemzetgazdasági programok globális összehangolásáról.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója csütörtökön több nyilatkozatában is felhívta a figyelmet, hogy a kilábalás előfeltétele a bankrendszerek megszabadítása e nem teljesítő portfólióktól. Strauss-Kahn a BBC-nek és a csütörtöki Financial Timesnak azt mondta: az IMF sok bankválságot látott már, és ezek rendre visszatérő eleme az, hogy nem kezdődik el a növekedés addig, amíg a bankrendszerek vissza nem nyerik egészségüket. A valutaalap vezetője szerint nincs értelme arról vitatkozni, hogy "egy kicsit több, vagy egy kicsit kevesebb gazdaságösztönzés kell-e", mert előbb azt kell biztosítani, hogy az erre szánt pénz "ne olvadjon el, mint a hó a napon". Ehhez azonban a bankok megtisztítása szükséges.


Obama: fordulóponthoz értünk

Fordulópont a világgazdaság helyreállításában - így minősítette a csütörtöki londoni G20-as csúcsértekezlet általa "példátlannak" nevezett eredményét az amerikai elnök, Barack Obama. A csúcsértekezlet után rendezett sajtóértekezletén Obama úgy vélte, hogy "a példátlan intézkedések egész sora", bár "nem csodaszer, de kritikus mértékben" azt szolgálja, hogy újrainduljon a növekedés, és megakadályozzák "a mostanihoz hasonló válság megismétlődését.

- Véget akarunk vetni a szappanbuborék-gazdaságnak - mondta az amerikai elnök, arra célozva, hogy a fellendülést ne kövesse minduntalan visszaesés.

Előzőleg, szintén londoni sajtóértekezletén az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azt mondta, hogy a vártnál nagyobb a G20-as csúcs eredménye. Hangsúlyozta, hogy a megállapodások "egységünk és eltökéltségünk valódi jelei". - Elmondtuk, hogy mit fogunk tenni, most megtesszük, amit mondtunk - ígérte az EU-bizottság elnöke.

Soros: ez igen!
Megháromszorozzák az IMF tartalékait
A G20 kinyírja a hedge fundokat? 
Már egy halottja is van a G20-csúcsnak  
Soros most a briteket félti 

MTI