
Véleménye szerint a munkaerőnek kooperatívnak, a vállalkozás érdekében innovatívnak, rugalmasnak, a többletterhelésre alkalmasnak, valamint önmagát továbbképzőnek kellene lennie. Inotai András szerint ez már nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a társadalom nevelésének kérdése is. A munkaerő kínálata mellett fontos szerepet játszik a tőke vonzásában a kiszámítható környezet, a politikai stabilitás és az uniós tagság is - ismertette Inotai András.
Az igazgató elmondta: Magyarország tőkemegtartó képességének javításában fontos szerep jut a külföldi cégek köré kiépülő hálózatoknak, az oktatásnak és a fizikai infrastruktúra fejlesztésének. Szavai szerint elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, a kutatás-fejlesztési terület irányába kell elmozdulni. Ehhez az oktatáspolitikának is alkalmazkodnia kellene - tette hozzá. Véleménye szerint már most látható ugyanis, hogy egyes termelési fázisokat az országból kitelepítenek a cégek, amely fokozza a munkanélküliséget. A folyamat várhatóan a jövőben még erőteljesebben jelentkezik - jegyezte meg.
Inotai András szerint fontos tényező mind a tőke vonzásában, mind pedig megtartásában, hogy milyen szinten folyik a társadalmi párbeszéd az országban.
Simai Mihály akadémikus, a VKI kutatóprofesszora, az UNCTAD tanácsadója a jelentést ismertetve elmondta, hogy a hidegháború befejezése óta először jelenik meg a politikai kockázat a szakértők gondolkodásában. Példaként említette a közép-kelet-európai országokban jelentkező "populista tendenciákat", amelyek rontják a transznacionális cégek működési légkörét.
A jelentés szerint tavaly a beérkezett új tőke 6,1 milliárd dollárt tett ki, ezzel a régióban Magyarország a 3. helyen szerepel, Lengyelország és Románia mögött. A tőkekivitel értéke 2006-ban meghaladta a 3 milliárd dollárt. A külföldön elhelyezett magyar tőke állománya csaknem 13 milliárd dollár, míg a Magyarországon működő több mint 81 milliárd dollárt tesz ki.
Inotai András adatai szerint Magyarországon a teljes éves beruházás mintegy 25 százaléka külföldi működőtőke, a fennmaradó 75 százalék pedig magyar. A magyarországi külföldi működőtőke GDP-hez mért aránya 72 százalék, a régióban ez a második legnagyobb érték Észtország után.
A jelentés szerint globálisan a külföldi befektetések az elmúlt évben különösen jelentős mértékben, 38 százalékkal 1.306 milliárd dollárt tettek ki, ez igen közel van a 2000-ben elért 1.411 milliárd dolláros történelmi rekordhoz - ismertette Simai Mihály. A külföldi befektetések több mint kétharmada már működő vállalatok megvételét célozta, és csak harmada volt új beruházás.
Európában az új befektetések 65 százaléka a fejlett országokba irányult, 29 százaléka a fejlődőkbe és 6 százaléka a volt szocialista térségbe. Az Európai Unióba áramlott az új befektetések több mint kétötöde. A forrásokat illetően a fejlett országokból származott az új befektetések 84 százaléka, az EU államaiból 47 százaléka, az Egyesült Államokból 17 százaléka és Japánból 4 százaléka. A fejlődő országok társaságai adták az új befektetések 14 százalékát, a volt szocialista országok vállalatai 2 százalékát.
A jelentés szerint a külföldi befektetések kétharmada a szolgáltató szektorba és különösen az infrastruktúrával összefüggő ágazatokba irányult. A kitermelő ágazatok aránya a külföldi befektetésekben valamelyest nőtt, de csak az összes befektetés 10 százalékát tett ki.
Simai Mihály elmondta: a transznacionális cégek szerepe a világgazdaságban várhatóan tovább nő. A legnagyobb ilyen cégek továbbra is a mai fejlett világ társaságai, de egyre jelentősebb versenytársak a kínai, indiai, brazil, orosz, mexikói vállalatok.
Van remény - túl a beruházási mélyponton
Egy évtized, és az EU a süllyesztőbe kerül?
MBA Akadémia, 2007 tavasz - A bővülés éve 2008??
Az EU elvesztheti világgazdasági meghatározó szerepét
MTI