
Az alakuló közgyűlésen Bugár Bélát választották a párt elnökévé, akit kilenc év múltán, a tavaly tavasszal végbement tisztújításkor Csáky Pál győzött le 14 szavazattal. Bugár akkor bejelentette: képviselői mandátumának lejártával (2010-ben) végleg kivonul a közéletből.
Az MKP azóta a megosztottság jeleit mutatja. Szombat reggel még úgy lehetett tudni: Bugár nem megy el az évfordulós ünnepségre.
Az MKP 1998 őszén, a választásokon elért eredményével Mikulás Dzurinda első kormányában kormányzati szerephez jutott. Négy év múlva, amikor ismét Dzurinda alakított kormányt, a magyar párt újra kormányzati pozícióba került, s amikor 2006-ban, röviddel a kormány mandátumának lejárta előtt előrehozott választásokat kellett tartani, az MKP ismét hozta a régi, közel 11,68 százalékos eredményét, de a kormányt alakító Smer-SD elnöke, Robert Fico az MKP-nél öt ezrelékponttal jobban végző nemzeti erőt, a nacionalista Ján Slota nevével jegyzett SNS-t, és az MKP-nél rosszabb eredményt elért Vladimír Meciar Néppártját választotta koalíciós partnerének.
Az MKP országos elnöksége szombaton évfordulós nyilatkozatot tett közzé.
Az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott dokumentumban a tíz évvel ezelőtti egyesülésre utalva a testület megállapítja: "Saját sorainkban legyőztük a megosztottságot és egyesítettük - máig működően - a szlovákiai magyar politika szándékait". Megállapítják: "Nélkülünk 1998-ban nem alakulhatott volna Európa-barát kormány" Szlovákiában. Mint írják MKP máig arra a legbüszkébb, hogy politikánk eredményeképpen Szlovákia a NATO és az Európai Unió tagjává vált, s Magyarországgal együtt részévé vált a schengeni övezetnek is".
Dokumentumában az MKP elnöksége megállapítja: nyolc éves kormányzati pozíciójának kezdetekor "hozzálátott az elnyomása miatt felhalmozódott sok évtizedes lemaradás leküzdéséhez", a magyarok lakta területek "gazdasági elsorvasztottságának felszámolásához", közben sok mindent sikerült elhárítani a magyar nemzeti azonosságtudat erősítésének útjában álló akadályokból, s "lassan kezdett körülötte megváltozni a világ".
A magyar párt egyebek között emlékeztet, hogy Párkány és Esztergom között kormányzati részvétele idején épülhetett újjá a Mária-Valéria-híd, nyílhatott meg az ukrán-szlovák határral "kettévágott falu", Kis-és Nagyszelmenc közti átkelő, napirendre kerülhetett az Ipoly-hidak újjáépítésének programja, infrastrukturális létesítmények épültek, de az MKP legnagyobb eredményének a Selye János Egyetem létrehozását tartja.
A párt "jubileumi mérlegének" hiány-és hibajegyzékében felsoroltak, az "objektív okokból és önhibákból" bekövetkezett állapotok között több minden szerepel. "Nem sikerült kellőképpen emelni a nyelvi-és kulturális jogaink szintjét, és kialakítani egy olyan közigazgatási rendszert, amely kedvező feltételeket teremtett volna régiónk és közösségünk fejlődéséhez. Nem tudtuk megteremteni a kistérségek gazdasági fejlődéséhez szükséges hatékony feltételeket.
Nem voltunk következetesek a tulajdonjogok helyreállításában, és ezért nem valósult meg a magyarságuk miatt károsultak kárpótlása" - ismeri be a "megújulást feltételeit" hangsúlyozó MKP, nem nevesítve azt, amit a választói egyre gyakrabban vetnek a szemére, hogy kormányzásának nyolc éve során nem harcolta ki a nemzeti kisebbségek jogállását átfogóan szavatolni hivatott kisebbségjogi törvény megalkotását.
Orbán összefogást sürgetett
A kárpát-medencei magyarok és az anyaországi magyarok között új egyezségre van szükség. A világ változásának megfelelő új formákat kell találnunk, amelyeknek nyomán a határon túli magyarok és az anyaországi magyarok újraköthetik az egyezségüket - jelentette ki Orbán Viktor szombaton Dunaszerdahelyen, a Magyar Koalíció Pártja megalakulásának 10. évfordulóján rendezett jubileumi ünnepségen.
Az utolsó igent is megkapta Szlovákia
Gyurcsány: legyen vége a sértegetésnek!
V4: nincs megállás az ír bukta után - vagy mégis?
Gyurcsány kávézás közben beszél majd Ficoval
"Ostabaság volt pont most sértegetni a magyarokat"
MTI