MNB: ma már inkább káros a kilakoltatási moratórium

A hosszan elnyúló kilakoltatási moratórium nem tartható fenn tovább, mivel már sokkal több a hátránya mint az előnye, azonban a lakáspiaci sokkot is el kell kerülni. Minél előbb be kell indulnia a vállalati és lakossági hitelezésnek is, mivel ennek jelenlegi rendkívül alacsony mértéke jelentősen hátráltatja a gazdaság növekedését - hangzott el az Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésével kapcsolatban.

A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabil, sokkellenálló-képessége megfelelő. Pénzügyi stabilitási szempontból a legfontosabb kihívás a hitelkínálati korlátok lebontása, ennek eredményeként a hitelezés beindítása, és a banki eszközök és források közötti lejárati megfelelés egyidejű javításajavítása – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Nagy Márton igazgató, a Pénzügyi stabilitási szakterület vezetője a jelentést ismertetve elmondta: a hazai pénzügyi intézmények hitelaktivitása nemzetközi összehasonlításban gyenge, ami - elsősorban a vállalati hitelezés fordulópontjának 2011 végére tehető kitolódása miatt – hátráltatja és egyben törékennyé teszi a gazdasági fellendülést. Az unióban ugyanis a hitelezési hajlandóság a Balti-államok mellett csupán hazánkban mutat ilyen rossz képet, és ez lényegesen visszafogja a GDP-növekedést.

A pénzügyi intézményrendszer hitelezési képessége akkor erősödhet, ha hatékonyabbá válik a nemteljesítő portfoliók kezelése, és mérséklődik vagy megszűnik a bankok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű adóztatása. Elhangzott az is, hogy míg a vállalatoknál inkább a kínálati oldalon van probléma, a lakosság esetében jelentős a hitel iránti kereslet hiánya is. Ebből a szempontból az elemzők 2012 vége előtt nem várnak fordulatot.

Folyamatosan mérséklődő vállalati hitelezés

A hitelportfolió szempontjából a hazai bankrendszer két fontos kihívással néz szembe: a már meglévő nemteljesítő állomány kezelésével és a nemteljesítő portfolió növekedésének megelőzésével. Az árverezési és kilakoltatási moratórium hosszú ideig történő fennmaradása miatt egyre nagyobb a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében, ami csak tovább növeli a rejtett feszültségeket és kockázatokat. Ráadásul így ma szinte lehetetlen jó kondíciókkal jelzáloghitelhez jutni, ami tovább súlyosbítja a problémákat és hátráltatja a gazdasági fellendülést.

A moratórium feloldása, azaz a jelzálog-portfolió hatékony tisztításának megteremtése fontos lépés lehet a banki mérlegek megerősítésében és ezen keresztül a hitelfelvételi lehetőségek javításában.

A nemteljesítő hitelek mögött álló nagyszámú lakóingatlan miatt a moratórium megszűnése azonban nem kívánatos lakáspiaci feszültségeket is okozhat. Ezért a moratórium teljeskörű feloldását követően olyan koordinált viselkedésre alapozott megoldást kell találni, ami a bankok számára a lehető leggyorsabb portfoliótisztítást tesz lehetővé anélkül, hogy a nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok piacra kerülése súlyos zavarokat okozna a piac működésében.

A felhalmozódott ingatlanok száma már jelentősen meghaladja az éves tranzakciók számát

A bankok aktívan védekeznek a nemteljesítő hitelek állománynövekedése ellen. A hitelek átstrukturálása, azaz az átmenetileg alacsonyabb törlesztőrészletek az ügyfelek hitelképességének helyreállítását célozzák. A jelenlegi értékvesztés-képzési gyakorlat azonban arra ösztönözheti a bankokat, hogy a türelmi időszak lejártával a várhatóan nemteljesítővé váló ügyfeleik hitelét újra meg újra átstrukturálják. A többkörös átstrukturálással, azaz a türelmi időszak folyamatos kitolásával a szükségesnél alacsonyabb értékvesztés képzésére van módja a bankoknak, ami mesterségesen javítja jövedelmezőségüket. Mindez rejtett kockázatokat hordoz, amiknek mértéke jelenleg még korlátozott. A kockázatok további felépülésének megakadályozása miatt mégis érdemes az átstrukturált hitelek jelenlegi céltartalék-képzési szabályait felülvizsgálni.

A Magyar Nemzeti Bank a vállalati hitelkínálati korlátok és a külföldi források megújítási kockázatainak csökkentésére irányuló javaslatait a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban összegezte.

Nagy Márton hagsúlyozta: a hazai bankrendszer 2010. évi jövedelmezősége az egyik legalacsonyabb volt a régióban. Tavaly nagyjából 70 milliárd forint volt a bankok adózás előtti nyeresége, 21 bank azonban mintegy 170 milliárd veszteséget termelt. Ez csökkenti a pénzügyi rendszer belső tőkeakkumulációs képességét, a bankok hitelezési aktivitását, és így hátráltatja a gazdaság fellendülését. Ráadásul ezáltal a regionális versenyben is hátrányt szenvedhetnek banjaink, hiszen gyenge maradhat a tőkevonzási képességük.

A romló hitelportfólió kezelésével kapcsolatos feszültségek, a bizonytalan szabályozási környezet a pénzügyi rendszer aktivitásának csökkenéséhez vezet, amit egyre rövidebb lejáratú forrás finanszíroz. A külföldi források futamideje gyorsan, regionális összehasonlítást meghaladóan rövidül.

Ez a folyamat visszahat a banki aktivitásra és pénzügyi stabilitásra. Akár káros is lehet, hogy a jövedelmezőség miatt a bankok rövid távú befektetéseket támogatják, és így figyelmen kívül hagyják a megújítási kockázatot, hiszen ez egy sokk esetén gondot okozhat a finanszírozásban. A pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős intézményeknek az eszközök és források közötti lejárati eltérés nagyságát és az ebből eredő makro-prudenciális kockázatokat szabályozási eszközökkel lenne célszerű orvosolni.

Privátbankár - Szilágyi Balázs