
Vizsgálják, hogy ezek működtetéséhez mennyi és milyen szakmaszerkezetű munkaerőre van szükség. A jövőbeli várható munkaerőkeresletet az így kiszámított tényleges létszámszükségletre vetítik és azt növelik vagy csökkentik a konjunktúrakutatásokból és a cégek technológiaváltási, fejlesztési terveiből kiszámított módosító tényezőkkel.
Így a várható munkaerőkereslet mennyiségéről, annak szakmaszerkezetéről a korábbiaknál megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni - hangsúlyozta Dávid János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kutatója.
Dávid János szerint minden esetben a választott technológia illetve munkaszervezési megoldás jelöli ki, hogy az adott cégnél milyen szakképesítésekkel mennyi dolgozóra van szükség. A dolgozóktól elvárt szaktudás tartama - kutatásaik szerint - a nagyobb és a kisebb vállalkozásoknál jelentős eltéréseket mutat.
A nagyobb cégek általában azt igénylik a munkavállalóktól, hogy a munkafolyamat egy kis, speciális részét ismerjék, a kisebb cégeknél viszont az általános szaktudású, esetleg több szakmában is eredményesen elboldoguló szakembereket alkalmazzák szívesen. A keresleti számításoknál ezt is figyelembe veszik.
A technológiaváltásra, technológiakorszerűsítésre általában a piaci kereslet, az elérhető munkaerő kínálat illetve a munkaerő kínálat hiányának hatására vagy ellensúlyozására vállalkoznak a cégek.
Igaz, a technológiák, szakmák tartalma, az ehhez szükséges munkaerőigény állandóan változik, de ez a változás nem áttekinthetetlen. A feladatmegoldások technológiája a beruházások és szervezeti megoldások költségei miatt ugyanis lassabban változik.
A munkaerőkereslet kutatói - a gördülő előrejelzés módszerét alkalmazva - képesek nyomon követni a változó technológiák változó szakmaszerkezeti követelményeit.
A jelenlegi hazai tevékenységszerkezet működtetése például kétszerannyi úgynevezett kékgalléros szakembert és fele annyi humán- és társadalomtudományi diplomást igényelne, mint amennyit az iskolák kibocsátanak.
Az a gazdaságfejlesztési vízió, hogy Magyarország jövedelmezőbb, magas tudástartalmú termékeket állítson elő, s ezzel a mainál jelentősen több diplomát igénylő munkahelyet működtessen csak fokozatosan, a magas színvonalú kékgalléros szakmunkások számának növelésével valósítható meg - mutatott rá Dávid János. |
Akkor létesülhet egy új diplomás munkahely, ha közben két korszerű képzettségű szakmunkásnak is jut alkalmazási lehetőség. Így lehet csak fogadni az európai vállalatok magas munkabérköltségek miatt kitelepítésre tervezett termékeinek gyártását.
A munkaerő kereslet és kínálat szakmaszerkezete ugyanakkor egyre távolabb kerül egymástól. Ezt a különbséget mérsékelni kellene.
Az új módszerrel létrehozott szakmaszerkezeti előrejelzés térségi szinten is megmutatja a várható munkaerő keresletet. Ezért nemcsak az oktatás és foglalkoztatáspolitika alakítóinak, de a pályaválasztóknak is hasznos információkkal szolgálhat.
A kutatás eredményeiről részletesebben a www.3kconsens.hu és a www.employmentpolicy.hu honlapokon lehet tájékozódni.
MTI