Aki hazaviszi a melót, az lehet, hogy sokkal többet dolgozik, mint aki a munkahelyen húzza az igát. Márványi Péter jegyzete
Az élet tele van ellentmondásokkal, nálunk a munkaadók évi száz elveszett munkanapot próbálnak visszanyerni, az amerikaiak meg azon gondolkodnak - a munkaadók is -, hogyan tudnának még száz napot otthon tölteni a munkavállalók.
A furcsa paradoxon gyaníthatóan jelzi a munkakultúra és a munkaerő-hatékonyság jelentős különbségeit. Az egyik magyar internetes fórum azzal hozza kapcsolatba a honi cégek gazdasági fellendülésének újraindítását, hogy meg kellene próbálni lefaragni a hiányzással töltött munkanapokat, amelyek egy munkavállalóra vetítve elérik az évi száz napot. Az amerikai logika viszont afelé tendál, hogy elég lenne egy évben vagy legalább száz nappal, heti akár hárommal is kevesebbet tölteni a munkahelyen.
A paradoxon mögötti trükk maga a munka fogalma. A magyar közgondolkodás és közgyakorlat a munkát a munkaidőben munkahelyen dekkolt időben méri, míg az amerikai nagyonis el tudja képzelni, hogy a munkaidőt nem kell feltétlenül a munkahelyen tölteni. A hazai körkép hangsúlyozza, nincs drágább, mint a munkával el nem töltött, de kifizetett munkaidő, az amerikaiak viszont úgy gondolkodnak, hogy a munkaidő nem számít, a fontos a munkavégzés eredménye, és ennek jegyében engednék tehát, hogy egy héten csak kétszer jelenjenek meg a dolgozók a munkahelyen. De persze azért dolgozzanak: csak otthon.
Jó, a trükköt nyilván nem lehet minden termelő egységnél megvalósítani, de egyre több és több helyen igen. Az otthoni munkavégzés egyre inkább előtérbe kerül, és ez két fontos faktor eredménye, vagyis egyfelől olcsóbb így a munka, mert van internet, másfelől viszont nagyon drága - egyre drágább a családi gazdasági egységeknek és így végső soron az egész társadalomnak - a munkába való bejárás.
Az Unió is rugalmas munkaidőben gondolkodik – de főképp a készenléti szolgálatok emberei számára, míg egyéb esetben a heti munkaidő meghosszabbításának szerződéses lehetőségét fontolgatja. Az amerikaiak pedig egyre inkább azon töprengenek, milyen módszerekkel lehet elérni, hogy ne kelljen dollár-milliárdokat költenie embermillióknak a drága üzemanyagra. Ha többen tudnak heti három munkanapon otthon maradni, hatalmasan csökkenhetne a közúti forgalom, a benzinfogyasztás, és persze ezzel a károsanyag-kibocsátás is.
Tegyük hozzá, azt ugye azért mindannyian tudjuk, hogy a munkahelyen sem csakcsupán elszánt melózásból áll a nyolc óra. Egy brit szervezet például most indított egész Európára kiterjedő mozgalmat a szieszta bevezetésére, ami lehet, hogy felkészülés a globális felmelegedésre, amikor a kontinens északi részén, netán Londonban is harminc fok lesz dél körül októberben, de lehet, hogy a kezdeményezés csak annak bölcs felismerése, hogy a reggeli lendület ebédidő környékére úgyis leapad kissé, és az ekkor végzett munka nem biztos, hogy sokat ér.
Egyébként miközben mi ott tartunk, hogy robotoljon mindenki többet a munkahelyén, addig a fránya jenkik nyilván rájöttek, hogy az otthoni munkavégzésnek nincsenek szakszervezeti, egészségügyi és egyéb korlátai, magyarán aki hazaviszi a melót, az lehet, hogy sokkal többet dolgozik, mint aki a munkahelyen húzza az igát.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Aki hazaviszi a melót, az lehet, hogy sokkal többet dolgozik, mint aki a munkahelyen húzza az igát. Márványi Péter jegyzete 
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
