Ennek oka a két indikátor számításában mutatkozó eltérésekben rejlik A munkanélküliségi ráta készítése során a felmérést végzők a háztartásokat kérdezik meg arról, hogy egy adott periódusban rendelkeztek-e állással vagy sem. Válaszuk bár lehet igen, vagy nem, az nem tükrözi azt, hogy a felmérési időszakban ténylegesen dolgoztak-e. Ezzel szemben a munkaerőpiaci statisztikákat közlő iroda, a BLS több százezer munkáltatót kérdez meg arról, hogy „Ön összesen hány fizetett munkavállalót alkalmazott abban a fizetési periódusban, amelyben benne van a hónap 12-ik napja?”
És ezen a ponton lép be a fent említett egyszeri tényező. Február 4-én és 9-én ugyanis két óriási hóvihar bénította meg az ország keleti részét, ami miatt számos részmunkaidős, vagy több műszakban dolgozó, illetve számos egyéb olyan szezonális munkavállaló maradt távol a munkahelyétől február 12-e körül, aki normál esetben dolgozott volna azokban a napokban. Vagyis: hiába rendelkeztek munkával, nem szerepeltek a BLS felmérésében, ami miatt a februári adat torzítja a valós munkaerőpiaci helyzetet.
Az idei második hónapban tehát 36 ezer fővel csökkent a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban, azt követően, hogy januárban még csak 26 ezerrel esett a foglalkoztatottak száma. Az elemzői előrejelzések - köszönhetően a hóviharoknak - itt is nagy szóródást mutattak. A Marketwatch elemzői konszenzusa elöljáróban 90 ezer, a Bloomberg felmérése 68 ezer, míg a Reuters várakozása 50 ezer elvesztett munkahellyel számolt februárra. Vagyis a tényadat jelentősen felülteljesítette a várakozást.
Általános közhellyé vált már a közgazdászok körében, hogy a munkaerőpiac sokkal lassabban talál magára a válságból. Körülbelül 8,4 millió munkahely szűnt meg az Egyesült Államokban a gazdasági válság kirobbanása óta, és bár a tavalyi utolsó negyedévben már több mint három éves csúcsra szökött a bruttó hazai össztermék bővülési üteme - 5,9% volt a GDP növekedés - ennek ellenére a foglalkoztatási mutatókban még alig jelentkezik a javulás. A GDP növekedéséhez a feldolgozóipari cégek készletfelhalmozása is hozzájárult. Igaz a szektornak relatíve kicsi a GDP-generáló szerepe, az amerikai össztermék 12%-át teszi ki.
Sőt, a feldolgozóipari adatok csak a bizonytalanságot erősíthetik, hiszen egyfelől a trendszerű alulfoglalkoztatás lassul ebben a szektorban, másfelől nagy számban alkotják közép- és kisvállalatok az iparágat – ráadásul ezek jelentős része az észak-keleti államokban székel – így a február eleji viharra a feldolgozóipari foglalkoztatottság érzékenyebben reagált. A feldolgozóipar mellett az építőipar és a kiskereskedelem volt a viharkárok legnagyobb elszenvedője.
Az Equilor elemzői szerint a ma megjelent adatok önmagukban talán pozitívnak tűnhetnek és feltehetően pozitív árfolyam elmozdulásokat fognak kiváltani a piacon. Befektetőink és valamennyi piaci szereplő figyelmét szeretnénk felhívni egy rendkívül érdekes tényre. Az USA Munkaügyi Minisztériuma által 2010. február 5-én közzétett hivatalos dokumentum szerint a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak számának hó/hó alapú változását tükröző adat felülvizsgált értéke 2009-ben 12 hónapból 11-szer mutatott olyan szintű eltérést, hogy az komolyan felveti akár a szándékos piacbefolyásolás lehetőségét.
A lenti táblázat mutatja, hogy a 2009-es évben hogyan alakult a minisztérium által közzétett előzetes, becsült adat, illetve a tényleges, korrigált adat. Éves szinten összesen 617 ezer fő volt az eltérés hó/hó szinten, ráadásul 2009 márciusában, amikortól a részvénypiaci rali kezdete is datálódik, 101 ezer fővel tévedtek.
Ugyanez a statisztika azt is – hivatalosan – kijelenti, hogy bár korábban azt közölték, hogy 2009. december végén 130,91 millió fő dolgozott a mezőgazdaságon kívül az USA-ban, igazából csak 129,547 millióan dolgoztak. Vagyis 1,363 millió fő eltérés volt az előzetesen közölt és a tényleges adat között, tehát 1%-ot tévedtek. Ez önmagában talán kevésnek tűnik, de e mögött a tévedés mögött 1,36 millió ember van - írják az Equilor elemzői.
Összegezve tehát, a fentiek fényében érdemes lesz óvatosan kezelni a jövőben a megérkező makroadatokat. Önmagában persze az a tény, hogy az ilyen eltérésekből short pozíció felvétele adódna, nem mehetünk szembe a piaci hangulattal. Az átlagos amerikai befektető ugyanis csak arra fog figyelni, hogy mennyi lett a hó/hó alapú változás. Nem fog beletekinteni a statisztikába, amely pedig elárulja, hogy súlyos eltérések vannak a becsült és a tényleges adatokban. A felülvizsgált, vagy korrigált adatok pedig utólag egyáltalán nem kerülnek be a köztudatba. A befektetők a becsült adat alapján hozzák meg a kereskedési döntéseiket, ami a legpesszimistább szcenárió szerint felveti a szándékos piacbefolyásolás lehetőségét.
Óvakodj a csalóktól! A brókerbotrány tanulságai
Visszatámad a Capital Partners
Dől a pénz: megint nyerésben a befektetési alapok
AEGON: mintha nem is lett volna válság
Tiltott összejátszás - Sorost is vizsgálják
Privátbankár