A résztvevők jóváhagyták az Európai Bizottság javaslatának nagy részét az úgynevezett EU 2020 stratégiára, de több kiemelt célkitűzésnél - így a szegénység csökkentésénél és az oktatás javításánál - kitörölték abból a számszerűsített vállalást.
José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke ugyanakkor kijelentette, hogy az uniós erőfeszítések és a nemzeti programok ezekre a területekre is ki fognak terjedni.
"Az a célunk, hogy júniusra a nemzeti célkitűzések is készüljenek el ezeken a területeken, annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az európai célokkal" - hangoztatta Barroso.
A teljes nemzeti programok a tervek szerint legkésőbb októberre állnak majd össze.
Az a tervezett követelmény, hogy a következő évtized végére emeljék 40 százalékra a felsőfokú képzésben részesülők arányát, elsősorban Németországnak okoz nehézséget, mert ott az oktatás tartományi hatáskörbe tartozik. Egyelőre több tagállam kivárást kért azzal a tervezett célkitűzéssel kapcsolatban is, hogy legkevesebb 20 millió uniós polgárt emeljenek ki a szegénysorsból.
Herman Van Rompuy, az EU elnöke ugyanakkor leszögezte: a szegénység elleni harc hagyományosan hozzátartozik az uniós modellhez, így számok kitűzése nélkül is összehangolt intézkedések születnek e területen.
Az Európai Bizottság elfogadott javaslata szerint az EU 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt próbál elérni. Egy másik cél szerint kutatásra a bruttó nemzeti termék 3 százalékát kell fordítani, a széndioxid-kibocsátást pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig.
A tavaszi brüsszeli EU-csúcsértekezlet második napja főleg a stratégia kidolgozásával foglalkozott. Emellett áttekintették a nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket, valamint a nemzetközi pénzügyi reformról júniusban tartandó torontói csúcstalálkozón képviselendő álláspontot.
Spanyolország, Belgium és Magyarország azt javasolja, hogy az Európai Unió most készülő új növekedési programjába kiemelt célként vegyék bele a nők foglalkoztatási rátájának 75 százalékra növelését 2020-ig. |
Magyar szempontból a foglalkoztatási ráta növelésének terve a legfontosabb azon célkitűzések közül, amelyeket megfogalmaztak az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek pénteken befejeződött brüsszeli tanácskozásán - mondta újságíróknak Bajnai Gordon miniszterelnök. Kiemelte: sikerült elfogadtatni a résztvevőkkel azt, hogy a fiatalok és az idősek mellett az alacsony képzettségűeket is kiemelt csoportként kezeljék a foglalkoztatottság növelését célzó erőfeszítések keretében.
A magyar miniszterelnök elmondta, hogy az uniós célkitűzések alapján októberig nemzeti célokat is ki kell dolgozniuk a tagállamoknak.
Bajnai Gordon kiemelte: az EU-csúcs zárónyilatkozatában a Visegrádi Csoport országainak szorgalmazására hangsúlyt kapott a kohéziós, vagyis felzárkóztatási politika fontossága. Az is lényeges magyar szempontból - tette hozzá -, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megállapították: a mezőgazdaságnak fontos munkahelyteremtő szerepet kell betöltenie. Ez - jegyezte meg Bajnai Gordon - különösen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsági arányának javításában lehet jelentős.
A magyar kormányfő szerint az EU által szorgalmazott közös gazdasági irányításnak a növekedést, az unió globális versenyképességét kell szolgálnia, a szerkezeti reformokat, a hatékonyabb belső piacot kell előmozdítania. A visegrádi országok azt is szükségesnek tartják, hogy jöjjön létre valóban egységes belső energiapiac Európában - mondta.
Rengeteg pénz lenne új munkahelyekre
Itt az ideje, hogy az EU számokat is mondjon
Mi van, ha baj van? Rosszul vizsgázott az euró
Európa megmenekült? Itt a mentőcsomag!
MTI