A Kopint-Tárki szerint jövőre recesszióhoz közelít a magyar gazdaság teljesítménye, a 0,5%-os halovány növekedés okai között pedig ott találjuk az átszabott adórendszert is. A kutatóintézet szerint a nettó reáljövedelmek várhatóan 0,5%-kal mérséklődnek jövőre, ami 1% körüli fogyasztáscsökkenéssel járhat együtt. Nem biztos, hogy elég lesz az 1000 milliárdos kiigazítás.

Növekedési kockázatok: külső és belső okok

Rontotta 2012-es növekedési előrejelzését a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.: az idei 1,5 százalékos GDP növekedés után a korábban várt 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 százalékos bővülést vár jövőre.

Az alacsonyabb növekedés részben a külpiaci kereslet várható lanyhulásával magyarázható, amely az exportra különösen ráutalt magyar gazdaságban számottevően visszavetheti a növekedés ütemét. A kutatóintézet rontotta a korábban az eurózónára kiadott 1,5%-os növekedési prognózist, már csak 1%-os bővülést várnak, aminek oka, hogy Európa motorja nem pörög fel: a német gazdaság visszafogottabb teljesítményre lesz csak képes jövőre.

Surányi: ha optimistán nézzük, 1,5 százalék lehet a növekedés jövőre

A másik kedvezőtlen hatás a belföldi gazdaságpolitikai lépésekkel, elsősorban az szja-változtatások negatív növekedési hatásaival függ össze. Az adójóváírás kivezetése, a minimálbér drasztikus emelése oly mértékben emeli a vállalkozások bérköltségét, s ezzel rontja a nemzetközi versenyképességüket – éppen az egyre élesebb világpiaci verseny körülményei között – ami romló foglalkoztatással, alacsonyabb termelési és beruházási aktivitással fog együtt járni a Kopint-Tárki szerint.

Gyengébb árfolyammal számoltak, gazdasági növekedéssel nem

Márpedig ha az így lesz, az ismételten hatalmas kihívások elé állíthatja a kormányzatot. A 2012-es büdzsé első tervezetének bejelentésekor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő évi hiánycél kőbe van vésve. A költségvetést ugyanakkor 1,5%-os gazdasági növekedésre szabták - kockázatként csak az elszabaduló forintárfolyamot vették figyelembe. Ha a GDP-növekedés 1% alatt lesz jövőre, akkor a már most beépített 1000 milliárdos egyenlegjavító (értsd: megszorító) intézkedéseket újabb elemekkel kell majd kipótolni, hiszen a hiányt a GDP százalékában számolják el.

Országvédelem: kockázatok és mellékhatások A 2012. évi költségvetési tervezet szerint az államháztartás bevételei folyó áron mintegy 1000 milliárd forinttal emelkednek, miközben a kiadások "csupán" 370 milliárddal nőnek a 2011. évi költségvetési előirányzathoz képest. Ennek következtében a hiány az idei 1184 milliárdról 576 milliárd forintra csökken. Matolcsy György bejelenti a 2012-es büdzsé tervezetét (Fotó: kormany.hu/Botár Gergely) Mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatokból kitűnik, hogy a 2012. évi költségvetés erősen restriktív jellegű. Jelentősen nő a jövedelmek központosítása az adórendszeren keresztül, miközben az újraelosztás mértéke szűkül. A kiadási tételek többsége – néhány meglepő kivételtől eltekintve – reálértékben csökken, többeké nominálisan is. Az új költségvetés tehát teríteni próbálja a kiadások szűkítésének terheit az egyes tételek között, ami viszont azzal jár, hogy restrikció a gazdaság szinte minden területét érinti. A jövő évi költségvetés teljesíthetőségét tehát az fogja meghatározni, hogy megtörténnek-e azok az átalakítások és – ami ennél még fontosabb – megszületnek-e azok az egyezségek, amelyek a költségvetési restrikciók megvalósítását lehetővé teszik. Az előirányzatok teljesíthetőségének megítélését az is nagyban korlátozza, hogy még nem ismeretesek azoknak az adóváltoztatásoknak a konkrétumai, amelyek a várható adóbevételeket megalapozzák (pl.: baleseti adó, ideiglenes különadó a félszuperbruttóra, cégautóadó - összesen 9 adónemet növelt/vezetett be a kormány). Az szja tervezett változtatásának ma ismert módja (az adójóváírások kivezetése) valamint a minimálbér drasztikus emelése nem játszik kulcsszerepet a konszolidációban, mivel az nem csak bevételekkel, hanem kiadásokkal is jár (bérkompenzáció). Negatív hatásaik azonban a gazdaság versenyképességére, a foglalkoztatásra, és a beruházásokra kétségtelenül súlyosak. Ezek a tervezetek tehát még visszavonhatóak a költségvetés veszélyeztetése nélkül - állapítja meg a Kopint-Tárki.

Megköszönhetjük az autógyáraknak

2012-ben a várhatóan 1% körüli mértékben csökkenő magánfogyasztás negatív hatását a felhasználási oldalon az export növekedése kompenzálja, ez biztosíthatja az enyhe pozitív növekedési kilátásokat. Az export annak következtében tud – az idei év első felétől ugyan elmaradó mértékben – nőni, hogy jövire belépnek a termelésbe azok a hatalmas gépjárműgyártó kapacitások (Mercedes, Opel, Audi) amelyek jelentisen növelik az export és az ipari termelés indexét.

Az építőipar mélyrepülése azonban 2012-ben várhatóan folytatódik, amit mind a lakásépítések drámai csökkenése, mind a beruházások stagnálása, esetleg további csökkenése alátámaszt. A beruházások stagnálását a kedvezőtlen világpiaci kilátások és a belföldi vállalatok versenyképességét rontó személyi jövedelemadó változtatások mellett a külföldi tőke fokozódó "gyanakvása" is okozza - fogalmaz a Kopin-Tárki elemzése.

Jövőre jóformán csak uniós pénzeket fordít a költségvetés beruházásokra és gazdaságélénkítésre, az idei 1200 milliárd forint után így 1500 milliárd forint ömlik majd ezen a csatornán a gazdaságba - tudható meg a 2012-es költségvetés tervezetéből.

Mennyit viszünk majd haza jövőre?

A jövő évi béralakulást számos, egymásnak ellentmondó tényező befolyásolja Az általános gazdasági környezet továbbra is korlátozza a vállalatok béremelési képességét, ugyanakkor a minimálbér drasztikus emelése megdobja a bérnövekedés ütemét.

Jövőre a kormány ugyan állami kompenzációt ígér az 5%-os béremelést végrehajtó vállalatoknak, valószínűsíthető azonban, hogy a vállalatok jelentős része még így sem lesz képes megadni az elvárt szintű béremelést.

Nemzetgazdasági szinten a regisztrált bruttó keresetnövekedést 5% körülire becsüli a Kopint-Tárki, a költségvetési szektorban érvényes bérkompenzációt is figyelembe véve pedig 6,5% körüli lehet. Figyelembe véve az adóváltozások hatását, a foglalkoztatás enyhe mérséklődését és a társadalmi juttatások reálértékének csökkenését, a nettó reáljövedelmek várhatóan 0,5%-kal mérséklődnek, ami 1% körüli fogyasztáscsökkenéssel járhat együtt.

A kép meglehetősen borús ahhoz képest, amit a Matolcsy György által bejelentett 2012-es országvédelmi költségvetés prognosztizál. A kormány jövőre 4% körüli reálkeresetemelkedést vár és azt, hogy a fogyasztás pozitív tartományban marad.

Infláció: sikertörténet, de csak volt

2011 első 8 hónapjában a mérsékelt infláció a magyar gazdaság kevés sikertörténetéhez tartozott - fogalmaz az elemzés. A Kopint Tárki szerint megteremtődni látszott annak a feltétele, hogy az infláció folyamatos mérséklődésével párhuzamosan a jegybanki alapkamat is csökkenjen, ami kedvezőbb feltételeket teremthetett volna a forinthitelre alapozott hitelpiac létrejöttéhez, a beruházások olcsóbb hitelekkel való ellátottságához.

A kutatóintézet azonban úgy számol, 2012-ben ez a kedvezı tendencia ismét megfordul. A jövı évi árindex előrejelzését a Kopint-Tárki a júniusi 3,6%-ról 4,6%-ra emeli fel. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy amennyiben az áfakulcs 25-ről 27%-ra emelése teljes mértékben érvényesülne az árakban, az 1,6%-kal nyomná fel az árindexet. Feltételezhető azonban, hogy a szabadáras termékek esetében ennek az emelkedésnek durván a felét a kereskedők és a termelők nem hárítják át a fogyasztókra. Az előrejelzés a kormány által várt 4,2%-os szint felett van, miközben a jegybanki cél az árstabilitás fenntartásához a 3%.

Megtakarítások: a végtörlesztés a fék

Eközben a háztartások pénzügyi megtakarítási aktivitása tovább élénkül – ugyanazon okokból, amelyek   fogyasztási hajlandóságot visszafogják. A bruttó megtakarítások értéke 2011-ben számottevően nő, noha a növekedést az utolsó negyedévben bizonyos fokig fékezi a végtörlesztés, ami várhatóan jelentős részben a létező megtakarítások felhasználásával valósul meg.

2011 első felében a háztartások nettó finanszírozási képessége (a magánnyugdíjpénztári megtakarítások – vagyis 2890 milliárd forint – eltőnésének a hatását figyelmen kívül hagyva) mintegy 800 milliárd forintot tett ki, ami a tavalyi, szintén magas megtakarításokat is túlszárnyalja. 2012-ben a magas megtakarítási hajlandóság fennmaradására lehet számítani A hitelfelvételi egyenleg viszont várhatóan negatív marad.

Privátbankár - Zsiborás Gergő