A rágógumi története legalább az ókori görögökig visszanyúl: ők a mézgafa gyantájából készítették a rágnivalót. Az indiaiak természetesen az enyhén narkotikus változatot kedvelték: a bételborsból készített rágót évezredeken át fogyasztották. Számos kultúra ismerte a növényekből, füvekből, gyantából előállított rágható, gumiszerű anyagokat.
A modern rágógumit az 1860-as években fejlesztették ki, ekkor érkeztek Amerikába az első kaucsukszállítmányok Mexikóból. A gyártók később áttértek a szintetikus gumira: a mesterségesen előállított anyag olcsó, és könnyen hozzáférhető.
A XX. század végére a rágóguminak számtalan fajtája árasztotta el a piacokat. A fejlett világ úgy döntött, hogy a friss lehelet a mentolos szájszagot jelenti. A reklámokban egy nehezen érthető képzettársításnak köszönhetően a mentolos/borsmentás ízt rendszerint jeges lehelet formájában ábrázolják. Kísérleteink alapján azonban teljes bizonyossággal állítjuk, hogy a legerősebb mentolos ízesítésű rágó sem változtat a tüdőből kiáramló levegő hőmérsékletén, és a tesztalanyok közül senki sem számolt be arról, hogy szájüregében hideg-érzet alakult volna ki a kísérletek során. Ha az erősen mentolos rágót jégfúvó helyett tűzokádó szereplőkkel jelenítenék meg, véleményünk szerint éppolyan releváns lenne.
A rágó-lobbi az eladások növelése érdekében hamar a tudatos vásárlók felé fordult. A jeges fuvallat mellett a reklámokban azt is hangsúlyozni kezdték, mennyire egészséges dolog a gumirágás. Bár a hirdetésekben az étkezések utáni pH-érték-csökkenés grafikonja inkább egy Alien testnedvei alapján készülhetett, a cukormentes rágógumiknak valóban van némi pozitív hatása a szájüreg és a fogak egészségére. A fogmosást nem spórolhatjuk meg, de az étkezések után jellemző, a fogzománcot károsító savas kémhatás a rágózás hatására beinduló nyáltermelésnek köszönhetően a szájüregben visszaállhat a normális értékre. A rágás és fokozott nyáltermelés együtt járhat a gyomorsavszint emelkedésével, egyes kutatók ezért inkább károsnak tartják a túlzott rágógumi-fogyasztást. Azért érdemes tehát rágózni, mert jó érzés, nem pedig azért, mert egészséges.
A legtöbb rágógumi - és mentolos cukorka - csomagolásán olvasható egy vastagbetűs figyelmeztetés, miszerint a termék fenil-alanin-forrást tartalmaz, nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású. A teszt során 15 féle rágógumit próbáltam ki, jó részét több alkalommal is. A két napon keresztül történő folyamatos rágózás után azonban - a cikk megírásáig legalábbis - semmiféle ilyen jellegű kellemetlen következményt nem tapasztaltam, így a „nagyobb mennyiség” valószínűleg az egyszerre a szájba gyömöszölt rágógumik mennyiségétől függ, a folyamatos rágózásnak nem feltétlen következménye a "szapora".
A magyar rágógumipiacot nem meglepő módon a Wrigley’s uralja. A 15 tesztelt rágógumiból 12 e cég terméke. A teszt során a nagyobb bevásárlóközpontokban beszerezhető - rendszerint a pénztáraknál kihelyezett - rágókat próbáltuk ki.
A cikk folytatása: 15 féle rágógumi tesztje, képekkel >>
( 1 ) | ( 2 ) | ( 3 ) | következő >> |