
Először a Fermi-féle békés atomreaktor, aztán viszont a Manhattan-terv kulcsembereként a gyilkos atombomba kidolgozásában volt hatalmas szerepe, a hiroshimai bombázást érthető lépésnek tartotta, a nagaszaki atomtámadás miatt már tiltakozott. Majd ő teremtette meg minden idők legerősebb tömegpusztító fegyverét, a hidrogénbombát, amit sosem vetettek be, ez nagyonis egybe vágott Teller elképzeléseivel, vagyis hogy ezek a szörnyű fegyverek megakadályozzák a világhatalmak közti háborút, annyira pusztító hatásúak, hogy nem fogják használni őket.
Ellentmondásos mozzanat volt életében az Oppenheimer-ügy: tanúskodott ugyan, de leszögezte, szerinte tudóstársa nem volt illojális Amerikával szemben. Ami pedig a szelídebb, fegyvereken túli atomvilágot illeti, szakmai körökön túl kevesebben tudják, ez is egy izgalmas ellentmondás, hogy a hidrogénbomba atyja egyben a biztonságos atomenergia atyja is, ő fedezte fel a róla elnevezett Teller-effektust, amelynek lényege, hogyan lehet az urán-grafit-víz rendszerű erőművekben életveszélyes helyzetet létrehozni, ahogy azt az ő szomorú jóslata nyomán 1986-ban Csernobilban egy szerencsétlen éjszakai kísérlet során végre is hajtották.
Ha az oroszok komolyabban vették volna a Teller-effektust, nem következik be a világ legsúlyosabb nukleáris balesete, ami Nyugaton épp azért nem következhetett be, mert Teller betiltatta az erre alkalmas erőművek építését. És még az ellentmondásokról: Teller nagyon tudatosan volt képes elválasztani a jelen Magyarországát attól a Magyarországtól, amely valaha elüldözte, aztán később is kirekesztette őt: az emberek emlékezetében is érdemes különbséget tenni a nagy tudós és egy gonosz század között, amely az igazán nagy szellemeket kényszerített olykor igazán ellentmondásos szerepekbe.
Márványi Péter