Magyarországnak az elkövetkezendő években négy energetikai kihívással kell megküzdenie: a mintegy 80 százalékos energiaimport-függőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel.
Ahhoz, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások részaránya 15 százalékos, a zöld áram részaránya pedig 20 százalékos legyen - az előzetes becslések alapján - körülbelül 400 milliárd forint állami támogatás szükséges. Erről Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa beszélt a TÜV Rheinland InterCert Kft. által szervezett konferencián Budapesten.
Hozzátette: 30 százalékos támogatással számolva a teljes ráfordítás elérheti az 1300 milliárd forintot. Magyarországon 2005-ben a megújuló energiaforrások részaránya 4,3 százalékos, a zöld áram részaránya pedig 2006-ban körülbelül 4 százalékos volt.
A szakember kifejtette, hogy Magyarországnak az elkövetkezendő években négy energetikai kihívással kell megküzdenie: a mintegy 80 százalékos energiaimport-függőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel.
Szerdahelyi György szerint megoldást a környezet védelme, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiatakarékosság jelenthet.
Magyarországnak fosszilis energiaforrások hiányában a megújuló források kihasználására kell összpontosítania, illetve meg kell fontolnia egy újabb atomerőmű építésének lehetőségét is. Hozzátette, hogy az országnak mindenképpen csak előnye származik abból is, ha kőolajvezetékek haladnak át területén.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem rendelkezik megfelelő mennyiségű földgázkészlettel sem és mivel a lakosság 70 százaléka földgázt használ, az utánpótlás esetleges megszűnése komoly problémát jelentene. A stratégiai készletek fokozása mellett, a földgázhálózat fejlesztése is fontos célkitűzés. Hozzátette, hogy a kőolaj világpiaci árának emelkedése szintén afelé hat, hogy az ország az alternatív energiaforrások felé forduljon, illetve, hogy felértékelődjön az atomenergia szerepe.
Magyarország az EU-nak való megfelelés jegyében készítette el azt a Nemzeti Cselekvési Tervet, amely biztosítja az energiafelhasználás fokozatos (évi 1 százalékos) csökkentését, illetve a megújuló energiaforrások fokozatos elterjesztését.
A klímaváltozás globális hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy változatlan ütemű kibocsátás esetén 2050-re a földi fajok 17-35 százaléka kihalhat és 2060-ra a károk nagyságrendileg azonosak lehetnek a globális GDP-vel. A megoldást a szén-dioxid kibocsátás 60 százalékos, a metán kibocsátás 15-20 százalékos, illetve a dinitrogén-oxid kibocsátás 70-80 százalékos csökkentése jelentené a megújuló energiaforrások növekvő használata mellett.
Megújuló energia és atomenergia
A Magyarországon 2025-ig szükséges mintegy 9000 megawatt erőművi kapacitás kiépítésére, a megújuló energiatermelés mellett az atomenergiának is van realitása - mondta Hatvani György, a Mavir igazgatóságának elnöke a Magyar Elektronikai Egyesület és az Electricité de France (EdF) közös konferenciáján Budapesten.
Az Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért című tanácskozáson Hatvani György hangsúlyozta, hogy a széndioxid-kvóta miatt a szén és a lignit tüzelési erőműberuházások nem térülnek meg, a földgáz használata pedig a forrástól való függőség miatt jelenthet problémát. A múlt év, 2007 végén a beépített áramtermelő kapacitás 8925 megawatt volt és az erőművi blokkok átlagos életkora valamivel meghaladta a 20 évet, miközben az élettartamuk általában 25 év.
Jacques Pithois, az EdF magyarországi képviselője, a Démász Zrt. elnök-vezérigazgatója az EdF céljának nevezte, hogy a világ nukleárisenergia-termelője legyen. Külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az integrált áramcégek tudnak a leghatékonyabban tenni a klíma változása ellen.
Csapó Róbert, a BERT kereskedelmi igazgatója a hő- és villamosenergia kapcsolt termelés nagy "kihívásának" nevezte, hogy a korszerű, nagy hatékonyságú erőművi berendezések esetében is ugyanannyi a széndioxid-kvóta, mint az alacsony hatékonyságú, elavult berendezéseknél. Figyelmeztetett arra, hogy 2013-tól gyakorlatilag minden áramtermelőnek meg kell vásárolnia a széndioxid-kvótát, amelynek ára természetesen beépül az áram árába.
Bohoczky Ferenc, a volt gazdasági és közlekedési minisztérium nyugalmazott vezető főtanácsosa, a Magyar Tudományos Akadémia ezzel a témával foglalkozó albizottságának tagja a megújuló energiaforrások közül Magyarországon a biomassza alapú és a geotermikus energiatermelésben lát lehetőségeket. A faalapú biomassza szerinte - a közvélekedéssel ellentétben - nem öli meg a magyar erdőket. Jelenleg Magyarország területének több mint 21 százaléka az erdő. Az élő fakészlet eléri a 340 millió köbmétert és az éves növekmény négy százalék. Ugyanakkor az éves fakitermelés a készletnek mindössze a két százalékát teszi ki.
A geotermikus energiával az a probléma - magyarázta a szakértő -, hogy a geológiai adottságok kedvezőtlenek a víz visszasajtolására, ezt pedig a jogszabályok kötelezővé teszik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarországnak az elkövetkezendő években négy energetikai kihívással kell megküzdenie: a mintegy 80 százalékos energiaimport-függőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel. .jpg)
.jpg)
Estére ugyanis erősödött a forint. 
