Itthon fokozottan jellemző, hogy a vállalatvezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban. Utáljuk a főnökeinket?
Itthon fokozottan jellemző, hogy a vállalatvezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban. Csakhogy a krízisben a vezető rejtőzködése azt sugallja, hogy nem kontrollálja a helyzetet, amivel elbizonytalanítja befektetőit, üzleti partnereit és alkalmazottait is. Utáljuk a főnökeinket? És ha igen, mit tehetnek ők ez ellen? Válaszok és tippek: a siker nem feltétlenül a pénzen múlik
A legnagyobb amerikai vállalatok vezetőinek többsége (66%) szerint a vezérigazgatók (CEO-k) megítélése kifejezetten negatív – derül ki a világ egyik vezető kommunikációs tanácsadó cége, a Weber Shandwick és a KRC Research kutatócég közösen készített tanulmányából. A megkérdezettek mindössze 14 százaléka tekinti a CEO-król kialakult képet pozitívnak, a fennmaradó 20 százalék semlegesen nyilatkozott. A jobbára negatív vélemények ellenére is a korábbiakhoz hasonlóan szinte minden második (49%) megkérdezett szívesen lenne vezérigazgató. Meglepő módon még azok a vezetők is örömmel fogadnának egy vezérigazgatói kinevezést, akik szerint azok megítélése kifejezetten negatív (48%). A 2009. májusi telefonos kutatás során a Fortune 1000 vállalatot tartalmazó listájáról 151 amerikai cég vezetőjének válaszait gyűjtötték össze. A megkérdezett vállalatok kétharmada globális tevékenységet folytat.
„A jó hír, hogy a vezetők következő generációja továbbra is tettre kész, ha egy nagyvállalat irányításáról van szó. Az azonban már ennél jóval nyugtalanítóbb, hogy a nagyvállalati CEO-k hírnevét és a vezérigazgatói pozícióba vetett bizalmat mielőbb helyre kell állítani. – mondta Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet európai régiójának ügyvezető igazgatója. – A vezérigazgatók kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a világ gazdasága újra rátaláljon a helyes útra.”
Mit tehetnek a CEO-k a bizalom helyreállítása érdekében?
Hogyan nyerhetik vissza a CEO-k jó hírnevüket? A felsővezetők szerint a vezérigazgatók pozitív megítélésének visszaszerzését szolgálja, ha válság esetén nyilvánosan vállalják a felelősséget (90%), illetve ha saját juttatásaikat a vállalat teljesítményéhez igazítják (83%). A megkérdezettek 68 százaléka szerint a bizalom visszaszerzéséhez aktívabb személyes kapcsolatot kell ápolni az alkalmazottakkal, 54 százalékuk több nyilvános szereplést, 52 százalékuk átláthatóbb tevékenységet tartana helyesnek, illetve ugyanennyien a vállalat jövőjével kapcsolatos rendszeresen közzétett vezetői helyzetértékelést javasolnak.
A vállalatvezetők a Facebook-hoz és a Twitter-hez hasonló közösségi oldalakon folytatott kommunikációt tartják a bizalom helyreállítására legkevésbé alkalmas eszköznek az érintettekkel folytatott párbeszédben. Amint azt a Weber Shandwick egy korábbi kutatása kimutatta, a vezetők épphogy csak elkezdték megfelelően használni a közösségi oldalakat, így az általuk kínált lehetőségeket még nem teljesen tudják kiaknázni.
„Napnál világosabb, hogy a felelősség vállalása a leghatékonyabb eszköz a vezérigazgató hitelességének visszaállításához – mondta Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick vezető hírnév-stratégája. – Az elmúlt 12-18 hónap gazdasági nehézségeinek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a vezérigazgatók hírneve megtépázódott. Most kell megmutatni a CEO-k következő generációjának, hogy a vezetői hitelesség újjáépíthető, és hogy a vezérigazgatók megértették a nyilvánosan megfogalmazott kritikákat.
Minden vezérigazgató napirendjén az elsők között kell szerepelnie a hatékony kommunikációnak, a megoldáskeresésnek és az átláthatóságnak.”
Dr. Szűcs Ervin szerint a kutatás a magyar vállalatvezetők számára is tanulságul szolgálhat, hiszen itthon fokozottan jellemző, hogy a vezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban. „Válságban a vezető rejtőzködése azt sugallja, hogy nem kontrollálja a helyzetet, amivel elbizonytalanítja befektetőit, üzleti partnereit és alkalmazottait is – tovább súlyosbítva a helyzetet "
A vezetők 2013-ra szerezhetik vissza a bizalmat
A kutatásban megkérdezettek véleménye szerint a vállalatvezetők együttes megítélése átlagosan 3,5 év múlva, azaz 2013-ban érheti el újra a korábbi szintet.
A vezérigazgatók most válaszúthoz érkeztek: nem késlekedhetnek, ha újra kívánják építeni kollektív hírnevüket. A 14%-os „tetszési” index rá kell, hogy ébressze őket az azonnali cselekvés szükségességére. A Weber Shandwick alábbi tanácsai elősegíthetik a hírnév visszaszerzését, illetve útmutatóul szolgálhatnak a vállalatvezetők számára válságban és nyugalmas időben egyaránt.
• A vezérigazgatóknak a frontvonalban kell harcolniuk. A vezetők egyöntetű véleménye szerint a vezérigazgatóknak válsághelyzetben vállalniuk kell a felelősséget.
• A vezérigazgatóknak többet kell kommunikálniuk: főként válságos időszakokban, amikor az emberek fokozottabban igénylik a tájékoztatást. A vezetők szerint megítélésük javításához az alapvető belső és külső kommunikációs formák a legmegfelelőbbek: több találkozó a beosztottakkal; nyilvános megszólalás a vállalat és önmaguk érdekében, amikor méltánytalan kritika éri őket; az átláthatóbb tevékenység melletti elkötelezettség; és rendszeres vezetői előrejelzések közzététele a vállalat helyzetéről. Néha nem is magán a válságon, hanem a vezetők reakcióján múlik, hogy milyen irányba változik hírnevük.
• A vezetőknek jó példával kell elöl járniuk. A vállalatoknak tehetséges kollégákból álló csapatot kell építeniük ahhoz, hogy később a legmegfelelőbb személy kerülhessen a vezérigazgatói székbe. A vezérigazgatóknak épp ezért nem elég az etikus és hiteles vezető példáját mutatniuk. Engedniük kell, hogy a feltörekvő, tehetséges kollégák is szembesülhessenek azokkal a nehézségekkel, amelyek a CEO-k mindennapjaiban is felmerülhetnek. A CEO-k a megfelelő tettekkel békeidőben is jó hírnevüket építik – nem érdemes várni ezzel a következő válságig.
Magas értékelést kaptak a saját vezetők
Egy válaszadó így fogalmazott: “Jó lenne, ha sok olyan CEO lenne, mint akivel én dolgozok. A főnököm nagyon etikus, ügyel a tisztességre és tisztelettel kezeli az alkalmazottakat. Nagyszerű munkát végez, és nagyon jó példát mutat. Ha több ilyen ember ülne a vállalatok vezérigazgatói székében, az emberekben is pozitívabb kép élne az első számú vezetőkről.“
Érdekes módon jelentős eltérés van a vezérigazgatókról kialakult átfogó kép és az adott vállalatnál dolgozó vezérigazgató megítélése között. Miközben összességében a vélemények pusztán 14 százaléka volt pozitív, addig a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett pozitívan saját vezérigazgatójáról. Úgy tűnik, hogy a megkérdezett vezetők elismerik a vállalatvezetőkről kialakult általános kép – néhány nagy nyilvánosságot kapott CEO botlása miatt bekövetkezett – romlását, de méltányolják, saját főnökeiknek a jelen nehéz gazdasági körülmények között tett erőfeszítéseit.
Miért jó CEO-nak lenni?
A megkérdezettek leginkább azért szeretnének maguk is vezérigazgatók lenni, mert vágynak arra, hogy befolyással lehessenek egy vállalat vagy iparág jövőjére, illetve mert szívesen foglalkoznának üzleti kihívásokkal, a vállalat növekedési céljainak elérésével. Néhányan a vezérigazgatói pozíciót kifejezetten testhez állónak érzik, és úgy gondolják, hogy a pozíció előrelépést jelent karrierjük és személyes fejlődésük szempontjából, legyen az jövedelmi vagy személyes jellegű. Az egyik igazgató így fogalmazott: “Élvezettel töltenek el a vállalatvezetési és az üzleti kihívások. Szeretem, ha jelentős eredményeket tudok felmutatni, és örömmel tölt el az emberek vezetése.”
A vezérigazgatói pozíció betöltésével szembeni legfőbb érvekként a válaszadók a hatalmas nyomást és a nyilvánosságnak való kitettséget említették. Mások elégedettek jelenlegi pozíciójukkal, illetve nem szeretnének több szabadidőt föláldozni a munka kedvéért. Az egyik megkérdezett így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy a vezérigazgatókra jelenleg háruló hatalmas nyomást és a közvélemény fokozott elvárását nem lehet fizetéssel megváltani.”
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Itthon fokozottan jellemző, hogy a vállalatvezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban. Utáljuk a főnökeinket? 
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
