Nem az Orbán-kormány miatt optimisták a német cégek

Nem csak az számít, hogy mennyire olcsó a munkaerő egy adott országban, a beruházási döntés egy rendkívül összetett értékelési folyamat eredménye – hívta fel a figyelmet Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A 2011-es konjunktúra-felmérés megerősítette, hogy a beruházási döntésekben főként a munkaerőpiac, a jogbiztonság és az adórendszer minősége töltenek be kiemelt szerepet, a támogatásoknak pedig alig van jelentősége.

Az üzleti környezettel szinte minden területen elégedettebbek a megkérdezett vállalatok, mint egy évvel ezelőtt, az elégedettség szintje visszatért a 2005-2006-ban tapasztalt szintre. Vahl Tamás, a DUIHK elnöke elmondta: a javulás elsősorban a jövővel kapcsolatos optimista várakozásokra vezethető vissza. Az adók tekintetében az eddig meghozott intézkedések alapján tudnak ítélni a cégek (23 százalék elégedett, 40 százalék elégedetlen az adók mértékével), más területeken viszont konkrét előrelépés híján inkább a médiában elhangzottak alapozzák meg a reménykedést. Ilyen terület például a korrupció, ahol érezhetően csökkent az elégedetlenség szintje, bár még így is ez a legtöbb fejlesztésre szoruló üzleti környezeti tényező.

Vahl Tamás elmondta: megkezdődtek ugyan az egyeztetések a minisztériumokkal a válságadókról, a kivezetésüket követő időszakról, de későn és nagyon lassan. Ennek az elnök szerint elsősorban az az oka, hogy Magyarország EU-elnöksége és az alkotmányozási folyamat lekötötte a politikusi kapacitásokat.

Talán a válságadónak tudható be az is, hogy a vállalatok javuló hangulata nem tükröződik a hivatalban lévő kormány támogatottságában: az Orbán-kormány munkáját csupán a cégvezetők 13 százaléka értékeli jónak, egyharmada pedig rossznak. Egy évvel korábban a Bajnai-kormány lényegesen jobb minősítést kapott: 41,5 százalék ítélte jónak az előző kormány munkáját, és 20 százalék alatt maradt a rossz osztályzatot adók aránya.

A kamara szerint a kormány gyenge értékelése vélhetően arra is visszavezethető, hogy a minősítés során nem pusztán gazdasági kérdéseket vettek figyelembe, hanem a kormány más politikai és társadalmi döntéseit is.

A regionális rangsorban a beruházási feltételek tekintetében Magyarország továbbra is a 4. helyen áll – valamelyest árnyalja a képet, hogy mindhárom visegrádi „testvérországunk” előttünk végzett. A közép-kelet-európai térség szerepe példátlan mértékben emelkedett az elmúlt két évben a német gazdaság számára: a V4-országokban jelenleg négyszer annyi német működőtőke van, mint Kínában. A befogadott tőke és a kiviteli teljesítmény között szoros az összefüggés: azokból az országokból, amelyekben magasabb a német működőtőke aránya, lényegesen többet importál Németország – állapítja meg a felmérés.

A magyarországi működőtőke-befektetések állományának negyede Németországból származik, az újrabefektetett jövedelmeknél ez az arány meghaladja az 50 százalékot – hangzott el a sajtótájékoztatón. A német befektetések nagyjából fele a járműiparhoz illetve az egyéb feldolgozóipari tevékenységekhez köthető. Munkahelyteremtést azonban nem csak a nagy autóipari projektek, de a kkv-k is terveznek; Vahl Tamás elmondása szerint a kormány által ígért egymillió új munkahelyből sok a német vállalatoknál keletkezik majd.

A német vállalatok mintegy 40 százaléka tervezi a létszám bővítését, és minden harmadik vállalat ismét növelné beruházásait is. Dirk Wölfer kiemelte: a vállalatok nyereségessége és a beruházási kedv között egyértelmű az összefüggés. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok hosszú távon csak akkor ruháznak be, és akkor teremtenek munkahelyeket, ha nyereséget tudnak realizálni, illetve ezt meg is hagyják nekik - jelentette ki Wölfer.

A DUIHK Befektetői Hangulat Mutató, a DISI – amely egyetlen számban tömöríti mindazokat a tényezőket, amelyek rövid- és középtávon befolyásolják a befektetők üzleti és beruházási döntéseit – 2011-ben újabb jelentős emelkedést mutatott. A DISI +20,1-es értéke az eddigi legmagasabb a felmérés történetében. A mutató alátámasztja a DUIHK előrejelzését, amely szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén mintegy 3 százalékkal – vagy akár valamivel többel is – bővülhet – hangzott el a tájékoztatón.

Továbbra is jelentős az euróbevezetés támogatottsága a megkérdezett cégvezetők körében, bár 2009-hez képest megötszöröződött a közös pénz bevezetését elutasítók aránya. A döntő többség csak 2020 után számít az euró magyarországi bevezetésére - derült ki a felmérésből.

Privátbankár - Gáspár András