Több forrás is kétségbe vonta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint több ezernyi, Magyarországról érkező roma kért volna menedékjogot Kanadában
Több hivatalos és nem hivatalos forrás is kétségbe vonta azokat a napokban újra felröppent sajtóhíreket, melyek szerint több ezernyi, Magyarországról érkező, zömmel roma ember kért volna menedékjogot az utóbbi hetekben Kanadában. A budapesti kanadai nagykövetség januárban 260 ilyen kérelemről tud, februárra még nincsenek adatai. A tömeges roma migrációs hullám fő helyszíneiként megjelölt magyarországi megyék roma vezetőinek nincs tudomása számottevő kivándorlásról - olvasható a Roma Sajtóközpont közleményében.
Februárra még nincsenek adatok, januárban 260 menedékkérelmet nyújtottak be magyar állampolgárok Kanadában – közölte a Roma Sajtóközpont (RSK) kérdésére Kanada budapesti nagykövetségének politikai és médiareferense. Papp Tamás azokra a napokban újra felröppent sajtóhírekre reagált, melyek szerint az utóbbi hetekben több ezernyi magyar - zömmel roma - állampolgár kért volna menedékjogot Kanadában, amely miatt Magyarország elveszítheti a kanadai vízummentességét.
Papp Tamás hangsúlyozta: a vízumkényszer feloldásának részeként, Kanada írásos biztosítékot kapott az új EU tagállamoktól arra, hogy azok továbbra is együttműködnek Kanadával bevándorlási és rendészeti kérdésekben, és Ottawa is szorosan együttműködik a vízummentességet élvező országokkal, hogy ez a kedvezmény fennmaradhasson. A magyar Külügyminisztériumban azt közölték: tavaly nyár óta magyar-kanadai szakértői csoport dolgozik a vízummentesség fenntartásán. Ahogy arról a Roma Sajtóközpont (RSK) annak idején beszámolt: egy kanadai hírügynökségi beszámoló alapján tavaly nyáron jelent meg először az a sajtóhír, hogy „magyarországi roma bevándorlók tömegesen lepik el a kanadai reptereket” menedékjogot kérve, és emiatt Ottawa a vízumkényszer újbóli bevezetését fontolgatja Magyarországgal szemben. Ezt azonban akkor a magyar és a kanadai hatóságoknak sikerült cáfolni és tisztázni.
Most azonban újra napirendre került a kérdés. Miután nemrég négy, a vancouveri olimpiára érkező magyar állampolgár menedékjogot kért, a torontói CTV News hírtelevízióban Jason Kenney, kanadai bevándorlásügyi miniszter arról beszélt: „Magyarország problémává”, a Kanadában menedéket kérők „első számú forrás-országává” válik. A kanadai miniszter azt is mondta, hogy havonta több száz magyar állampolgár folyamodik menedékjogért Kanadába, de nehezen tudja elképzelni, ők „igazi menekültek” lennének, még akkor is, ha romák, mert nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországon „államilag folytatott üldöztetés” lenne. Bár Jason Kenney nem zárta ki a Magyarországgal szembeni vízumkényszer jövőbeni bevezetését, úgy fogalmazott: „ez lenne a végső eszköz”. Emellett úgy vélte: néhányan azért mennek Kanadába, hogy anyagi okokból „kijátsszák” az ottani, szerinte nagylelkű menekültügyi rendszert.
A sajtóhírekben és a feltételezésekben a roma migráció fő helyeiként megjelölt magyarországi megyék helyi roma vezetői nem tudnak arról, hogy az utóbbi hetekben újabb tömeges kivándorlási hullám jelentkezett volna. Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) Borsod megyei elnöke a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: tavaly ugyan több száz roma család vándorolt ki Kanadába Miskolcról, Ózdról illetve Sajószentpéterről, de most nem tud ilyenről. A roma vezető arról számolt be: négy miskolci család épp visszatelepülni készül, ám Borsodban több roma család áron alul hirdeti eladásra a házát, vélhetően azért, mert ők valóban el akarják hagyni az országot.
Baranya megyében nincs most migráció, és egyelőre szándék sem erre - közölte Kovács István, a mohácsi roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Mint az annak idején ismertté vált: pár éve több mohácsi roma család hagyta el az országot, és kért sikertelenül menedékjogot a svédországi Malmöben. A Roma Polgárjogi Mozgalom Szabolcs megyei vezetője is cáfolta, hogy tömeges elvándorlás lenne náluk. Balogh Mihály azt mondta: tudomása szerint az elmúlt hetekben egyetlen roma család sem ment el a megyéből Kanadába - írja a Roma Sajtóközpont
A magyarországi romák migrációja - előzmények
Kanada
A magyarországi romák első nagyobb arányú migrációja Kanadába 1998–ban kezdődött, és legerősebb hullámban 1999 és 2000 között jelentkezett. A Kanadai Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2000 utolsó három hónapjában jelentősen megugrott a Kanadába kivándorló magyarországi romák száma: míg augusztusig havonta mintegy 135 magyar menedékkérelmet regisztráltak Kanadában, novemberre naponta átlag 10 új kérelmet nyújtottak be, november végéig összesen 1884 magyarországi menekültkérelmet regisztráltak. A kanadai bevándorlási hatóságok az 1998 novemberi „lead case” meghallgatások óta a magyarországi roma menekültek kérelmeinek túlnyomó többségét elutasították.
Jóllehet a kanadai menedékjogi eljárás az ország jogrendszerével ellentétében nem precedensalapú, az azóta meghozott ítéletekben kivétel nélkül hivatkoznak e „mintaesetek” során elhangzott tanúvallomásokra. (az Immigration and Refugee Board of Canada /IRB/ a romák magyarországi helyzetének szakértőjeként hívta meg tanúskodni Farkas Flórián OCÖ elnököt, Kaltenbach Jenő országgyűlési biztost, Höltzl Lipót akkori IM államtitkárt és Bíró András emberjogi aktivistát, az Autonómia Alapítvány elnökét.) Az akkor elhangzottak többségéből az IRB bírói az adott meghallgatás során azt a következtetést vonták le, hogy ugyan Magyarországon a romák az etnikai csoportjukhoz kapcsolódó többségi előítéletek miatt az élet számos területén szenvednek hátrányos megkülönböztetést, azonban az alapvető emberi jogaik nem sérülnek, az állam megfelelően védelmet és jogi garanciákat nyújt a romáknak, és a kiterjedt romaellenes diszkrimináció illetve előítéletesség nem minősül olyan általános üldöztetésnek, ami miatt a Genfi Konvenció értelmében Kanadának be kéne fogadnia a magyarországi romákat.
A két mintaesetben a menedékkérelmeket elutasították, és utána a menekültügyi eljárások során a magyarországi roma kisebbséghez tartozást, a roma származást önmagában nem tekintették a menedékkérelem megalapozottságát valószínűsítő tényezőnek. 2008 márciusában oldotta fel Kanada a Magyarországgal szembeni vízumkényszert, és mint az uniós országokkal általában hazánkkal kapcsolatban is az a gyakorlat, hogy mivel elviekben uniós országokban nem létezhet állami szintű rasszizmus, a Magyarországról távozni kívánó romák menekültként esélytelenek arra, hogy így telepedjenek le Kanadában.
Franciaország
Kanada után 2000 július 24-én 12 roma család vándorolt ki Franciaországba és kért menekültsátuszt. A Fejér megyei kistelepülés akkor került be a köztudatba, amikor 1997-ben a zámolyi önkormányzat - arra hivatkozva, hogy a lakások életveszélyes állapotban vannak - ledózeroltatta a tulajdonában lévő, roma családok által lakott, négylakásos lakóépületet. Ezzel megkezdődött a zámolyi romák kálváriája: a három évig ide-oda költöztetett családokat többször megtámadták, levelekben rendszeresen megfenyegették, bútoraikat felgyújtották. Ezt megelégelve hagyta el egy tucatnyi család az országot, amelyből végül nyolc kapott menekültsátuszt. Doncsev Tosó, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal akkori elnöke és Farkas Flórián az OCÖ akkori elnöke elítélte a zámolyiak tettét.
Hende Csaba az Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkára szerint a romák strasbourgi panasza valótlan tényállásokat tartalmazott. A roma szervezetek és az akkori ellenzéki pártok cinizmussal vádolták a miniszterelnököt, mivel Orbán Viktor, aki a zámolyi romák kivándorlásának csupán a 16. napján szólalt meg, és megvédte Harrach Péter akkori szociális és családügyi minisztert, aki úgy nyilatkozott: a zámolyiakért többet tett a magyar állam, mint ők saját magukért. Ezután a média egy részében szabályos lejáratási hadjáratot indult a zámolyiak és vezetőjük Krasznai József ellen, a romák pedig több magyarországi városban is fontolgatták: követik a zámolyiakat.
Hollandia 2000 decemberében mosonmagyaróvári, veszprémi és battonyai családok mentek el Hollandiába, amely addig nem volt célországa a magyarországi roma kivándorlásnak, de általában a közép-európainak sem: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a roma migrációról szóló jelentése szerint a Hollandiában beadott menekültkérelmek mindössze 2%-a származott a régióból: az összesen 800 kérelemből 467-et szlovák, 199-et cseh, 80-at román, és mindössze 23-at magyar állampolgárok adtak be. Utóbbiak mindegyikének elutasították a kérelmét. Hollandia - annak ellenére, hogy a bulgáriai kérelmek egytizedét megalapozottnak találta - meglehetősen szigorú feltételeket támaszt a kérelmek elbírálásakor.
Okok A zámolyi romák franciaországi kivándorlása minden korábbinál erőteljesebben vetette fel a magyarországi roma kivándorlás kérdését. A Nemzetközi Migrációs Kutatóközpont ezért egy 2001-ben elkészült jelentésében több roma csoport migrációs szándékait térképezte fel. A kutatók tíz esettanulmányon keresztül próbálták megmutatni a különböző roma csoportok kivándorláshoz való viszonyát: beszélgettek fiatal roma értelmiségiekkel, vállalkozókkal, s Romániából érkezett - Magyarországot tranzitországnak használó - roma vendégmunkásokkal, koldusokkal is. Az esettanulmányok alapján úgy tűnt egy szűkebb csoportot érintő problémáról van szó: sokaknak pénzük sincs elég, hogy belevágjanak ekkora vállalkozásba. A 2001-es felmérés szerint a kivándorolni szándékozók legtöbbje gazdasági okokkal magyarázta döntését, ez azonban nem feltétlenül jelentette azt, hogy egyszerű gazdasági menekültek lettek volna. Sokszor a gazdasági okok mögött a diszkrimináció, a fenyegetettség-érzet állt: a gazdasági ellehetetlenülés, az elszegényedés oka is lehet ugyanis a szegregáció, a hátrányos megkülönböztetés a legkülönfélébb szinteken. Kevesebben - főleg a vidéki oláh cigány közösségek - indokolták szándékaikat az őket ért hátrányos megkülönböztetéssel, a többségi társadalom cigányellenes megmozdulásaival - ők a nyugodtabb élet reményében vándoroln(án)ak ki. A zárótanulmány úgy fogalmaz: a migrációs hullám "egy tágabb közösség általában vett kirekesztődéséről, ellehetetlenüléséről szól".
Közvetlen előzmények
A 2006-os októberi olaszliszkai lincselés és az azt követő cigányellenes hangulat és közbeszéd erősödése után az év utolsó negyedévében először Mohácsról, Olaszliszkáról, majd Baranya és Tolna megye több településéről indult útnak mintegy másfél-kétszáz roma. A migrációs szándék indoklásaiban keveredtek a gazdasági ellehetetlenülésből és a politikai közhangulatból eredeztethető okok. A Mohácsról menedékes szándékot megjelölve Malmöbe megérkező első csoportok azonban kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy Svédország nem méltányolja más uniós polgárainak politikai menekültjogi kérelmét. Ezért a 2008-2009-es romák elleni támadássorozatot követően útnak induló és inkább Kanadát illetve Angliát választó csoportok zöme valószínűsíthetően ezért már nem menekültként, hanem nyíltan munkavállalóként próbálkozott külföldön maradni, akkor is, ha szándékukat a félelem vezérelte, alulinformáltságuk miatt azonban többnyire csekély sikerrel jártak - olvasható a Roma Sajtóközpont közleményében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Több forrás is kétségbe vonta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint több ezernyi, Magyarországról érkező roma kért volna menedékjogot Kanadában .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
