Nem kell aggódni, Németország nem süllyed recesszióba

A  legtekintélyesebb intézetek - hat német, egy svájci és egy osztrák - a kormány megbízásából készített előrejelzésükben  a jövő esztendőre  a bruttó hazai termék mindössze 0,8 százalékos növekedését jósolták. Mindez jelentős csökkenést jelent az elmúlt két év 3 százalék körüli növekedéséhez, valamint a szóban forgó intézetek korábbi, a jövő esztendőre vonatkozó, 2 százalékos előrejelzéséhez képest.

A lassulás már az idei esztendő utolsó negyedévében megkezdődik, mivel azonban a jövő év első felében  ehhez képest csekély növekedés várható, így recesszióról az intézetek szerint nem lehet beszélni. A jelentés szerint a gazdasági növekedés lassulásának elsődleges oka az euróválság, amely jelentősen visszaveti a német konjunktúrát.

Az utolsó negyedévi lassulás ellenére az idei növekedés az első félév erős fellendülése miatt a szakértők szerint 2,9 százalékos lesz. A jelentésből kitűnik, hogy a növekedés lelassulása nem befolyásolja kedvezőtlenül a munkaerő-piacot. Az intézetek szerint a jelenlegi 3 millióról a munkanélküliség további csökkenése várható. Az előrejelzések szerint az idei 7 százalékról a jövő évben 6,7 százalékra, mintegy 2,8 millióra csökkenhet. Hasonlóan alacsony munkanélküliség évtizedek óta nem volt Németországban. Az intézetek prognózisa szerint az infláció az idei 2,3 százalékról jövőre 1,8 százalékra mérséklődik.

A jelentést készítő intézetek élesen bírálták az európai kormányoknak az adósságválsággal kapcsolatos politikáját. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy az euróövezeti országok még mindig nem veszik  komolyan számításba a fenyegető görög államcsődöt, és időnyerésre játszanak. Az egyre nagyobb segélycsomagok nem oldják meg a válságot - vélekedtek a gazdaságkutató intézetek, amelyek a jelenlegi helyzetben a legfontosabbnak a bankok pénzügyi megerősítését nevezték.  Fontosnak nevezték azt is, hogy az euróövezeti országok mielőbb dolgozzák ki egy rendezett államcsőd mechanizmusát.

A gazdaságkutató intézetek a görög adósság átalakítása esetén sem számítanak a 2008-as Lehmann válságot követő dominó-hatás megismétlődésére. Az intézetek többsége nem helyesli az EKB államkötvény vásárlási programját, mivel az szerintük kételyeket kelt az intézmény függetlenségével kapcsolatban.

MTI