Egy negyed éve fejeződött be a kormányzat Tiszta Haszon elnevezésű játéksorozata, de nem látszik tisztán, volt-e értelme nyereményjátékkal küzdeni a feketegazdaság ellen 
A Kormányszóvivői Iroda szerint semmibe, ugyanis a játéksorozat lebonyolításával és megszervezésével a Szerencsejáték Zrt-t bízta meg a kormányzat, a cég pedig saját osztaléka terhére - tehát nem a nyereményalapból - finanszírozta a nyereményeket, illetve a programot kísérő marketingkampányt is (a Bajnai-kabinet ideje alatt már nem volt reklámkampány). Kérdésünkre válaszolva az Iroda elárulta ugyanakkor, hogy a beérkezett számlákról nem készült kimutatás végül, hiszen a pályázóknak - saját maguk elérhetőségén kívül - elég volt a csak a számla számát és a kibocsájtó adószámát feltüntetni.
| A díjazott számlák között volt többek között: diploma dolgozat bekötése, kéményseprés, fodrászat, egészségügyi szolgáltatás, kulcsmásolás, jóga bérlet, ételrendelés, autójavítás, agykontroll-tanfolyam, taxi-számla, ügyvédi munkadíj, hirdetés-feladás, tetőfedés, ablakcsere, csomagfeladás, szemétszállítás, mozijegy, strandbelépő, ruhakölcsönzés, sőt, az egyik – decemberi – pályázónak egy oltás beadása hozta meg a szerencsét. |
A programot elindító Gyurcsány Ferenc átadja az első nyereményeket februárban
| A legkisebb összegű pályázat, amivel 1 millió forintot nyert egy szerencsés pályázó, egy autópálya díjról szóló 1170 Ft-os számla volt, és még 2009 januárjában küldték be. A legnagyobb összegű számla 1 millió 900 ezer forintról szólt, májusban küldték be, és tetőcseréről állították ki. |
De ha már gyarapodás, nézzük a számokat. Az Iroda az adóhatóság adataira hivatkozva azt állítja, hogy a fokozódó ellenőrzések és a jogszabályi változások mellett a program is hozzájárult ahhoz, hogy a javult a számlaadási fegyelem, hiszen 2009-ben az előző évhez képest 3%-kal kevesebb számlaadással kapcsolatos jogsértést tapasztaltak az ellenőrök a vásárok, piacok, boltok, üzletek ellenőrzése során.
| Az áfaemelés a feketegazdaságot gyarapítja? |
Az áfabevételek növekedése is szólhat a program hasznossága mellett. 2009-ben az előző évi tendenciával ellentétesen, a költségvetési bevételei ugyanis csökkentek, de tételesen nézve mindez az áfabevételekre nem igaz, azok ugyanis 8%-os növekedést értek el az egy évvel korábbihoz képest a PM legutóbbi adatközlése szerint. Ez persze az adókulcs július 1-jei emelésével is magyarázható.
Mit gondol a szakember?
Megkerestük Zara Lászlót, az Adótanácsadók Egyesületének elnökét, ő mit gondol a Kormányszóvivői Iroda által sikeresnek mondott 3%-os javulásról. A szakember szerint ez a szám tulajdonképpen érzékelhetetlen, adódhat a felmérések módszertanából, a minták eltérésből is, vagyis, mint fogalmazott: „egyenlő a nullával”. Zara szerint a javulás a „vicc kategóriába sorolható”, szerinte ilyen programok helyett átfogó intézkedésekre lenne szükség. Mint kifejtette először is az adóterhek mérséklése lenne indokolt, hiszen „képtelenség, hogy ezeket a magas közterheket a magyar kkv-szektor szereplői el tudják viselni”, ilyen körülmények között nem véletlen, hogy a számlaadási fegyelem lanyhul, sőt szinte elfogadottá válik, hogy „feketén” üzletelnek a cégek és a fogyasztók.
Zara ugyanakkor - a számszerűleg valóban több ellenőrzést végző - adóhatóságtól azt várná el, hogy célzottabban végezzen ellenőrzéseket: mérje fel, hogy mely ágazatokban titkolják leginkább a bevételeiket a cégek és azokat szankcionálja főleg.
| Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban! |
| Számolja ki bérköltségét nálunk! |
Szemléletváltozásra van tehát szükség a döntéshozók részéről, hogy aztán szemléletváltozásról beszélhessünk majd a piaci szereplők és a fogyasztók kapcsán is.
Zsiborás Gergő
Privátbankár
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
